A tőke észszerű működésre törekszik

Az amerikai–magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolat mindegyik elnöki adminisztráció alatt fejlődött, még akkor is, amikor politikai színtéren nem feltétlenül volt ideális a viszony. A cégek mindenkori befektetési szándékára kevésbé volt befolyással az elnök személye, mindinkább a számukra ideális, befektetőbarát környezet – fogalmazott Bársony Farkas, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke (AmCham – American Chamber of Commerce), akivel az amerikai elnökválasztás kapcsán az országok közötti gazdasági kapcsolat jelenéről beszélgettünk.

Négy évvel ezelőtt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke gazdasági lokálpatriotizmust hirdetett. Az „America first” hasonló elveket fogalmazott meg, mint amit a magyar kormány képvisel. A nemzeti termék és termelés előnyben részesítése hatással volt a két ország közötti viszonyra, az amerikai befektetői magatartásra?

A mindenkori amerikai elnök természetesen arra törekszik, hogy a problémákat helyben oldják meg, ne kelljen munkát más országba áttelepíteni, munkahelyeket megszüntetni. Sok vállalat meg is próbálta az „America first” elképzelésnek megfelelően alakítani a működését. A lokálpatrióta gazdaságpolitika azonban a globalizációnak azon a szintjén, ahol a multinacionális vállalatok mozognak, más megközelítésből értelmezhető. Ha egy vállalat egy adott tevékenységet Amerikában nem tud költséghatékonyan működtetni, viszont máshol igen, akkor azt át fogja telepíteni, mert megmenekülni, működni és bevételt szerezni fonto­sabb, mint megfelelni az „America first” elvnek. Magyarország közreműködött már ilyen költséghatékonyságot segítő, kölcsönösen előnyös program megvalósításában, és ebből nem származott sem gazdasági, sem politikai konfliktus.

Az országokat vezető kormányzatok hasonló politikai irányultsága befolyásolja a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat?

Meglátásom szerint nem akkora mértékben, mint azt a kívülállók gondolják. Amikor a legbarátságtalanabb volt az amerikai–magyar kapcsolat, befektetők akkor is érkeztek. Inkább úgy fogalmaznék, hogy szerencsés, ha együttállás van kereskedelmi, gazdasági és politikai szinten, mert az jobban segíti a folyamatokat. De bárki is lesz az elnök Amerikában, a két ország kapcsolatai továbbra is a kívánt szinten maradnak. A gazdasági és kereskedelmi együttműködés a kölcsönösségről szól. Magyarország NATO-partnerként érdekelt a hadiipari beszerzésekben, de igazodnunk kell bizonyos mértékig az Egyesült Államok energiapolitikai érdekeltségeihez is, hiszen energiaforrások tekintetében kiszolgáltatott az ország. Amerikából nézve nyilván a régió a fontos, és benne Magyarország.

Mi a legvonzóbb ma az amerikai tőke számára Magyarországon?

Első helyen az adózási környezetet említeném. Az alacsony társasági adókat, a jogdíjak és osztalékok adózását, a kettős adózás elkerülését célzó egyezményeket, amiket Magyarország is számos országgal megkötött. Kiemelendő ezek mellett a jelenlegi kormányzat befektetőbarát magatartása. Az, hogy a kormányzati oldalról a legmagasabb szinteken rendelkezésre állnak a politikusok és szakértők, hogy segítsék a befektetőket a döntéshozatalban.

Évtizedes távlatban milyen értékű befektetések érkeztek az Egyesült Államokból?

Az Egyesült Államok hosszú ideje a legjelentősebb nem uniós befektető Magyarországon. Jelenleg több mint 1700 amerikai vállalat működik, és több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak hazánkban. Csak az elmúlt hat évben, 2014 és 2020 júniusa között összesen 80 amerikai tulajdonú befektetőhöz köthető beruházási projekt esetében született pozitív döntés a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) segítségével. Ezek a projektek összesen közel 1100 millió euró befektetési volument és mintegy 14 ezer új munkahelyet képviselnek. A projektek közül egyébként 14 érint észak-magyarországi telephelyet, amelyek közel 230 millió euró befektetést és 750 új munkahelyet jelentenek a régió számára. Az amerikai érdekeltségű vállalatok közül a Jabil, a Modine, a Procter&Gamble és az Emerson emelhető ki ebben a térségben.

Milyen gazdasági ágakról beszélhetünk?

A legfontosabb az elektronikai ipar, amelyhez mára felzárkózott az üzleti szolgáltató szektor. De jelen van mindezek mellett a járműipar, amelyhez beszállítói szinten jelentős amerikai cégek kapcsolódnak.

Mivel lehet érdekeltté tenni az amerikai befektetőket, hogy az említett irányok mellett más gazdasági szektorban is keressék a lehetőséget?

A külföldi tőke kezdetben a gyártásra és az összeszerelésre fókuszált, ez jellemezte a befektetői érdeklődést. A paradigmaváltás azonban már évekkel ezelőtt elkezdődött, hiszen Magyarország ma már nem a korlátlan és olcsó munkaerő hazája. Jól felfogott érdekünk – és erre a járványhelyzet is ráerősített –, hogy el kell mozdulni a nagyobb hozzáadott értéket képviselő munka irányába. Ha ez megtörténik, akkor további lehetőségek is megnyílnak hazánk számára. Úgy látom, elindultunk ebbe az irányba, mert digitalizációs regionális központokat hoznak létre Magyarországon amerikai cégek, ami azt jelenti, hogy komoly kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységnek nézünk elébe. A magas hozzáadott értéket képviselő befektetők vonzásához azonban lépéseket kell tenni az oktatás területén, hangsúlyt helyezve többek között a mérnökök és az informatikai szakemberek képzésére.

Megfogalmaznak önök felé konkrét szakmai elvárásokat?

Természetesen mindig kiemelkedő fontosságú a stabil és kiszámítható jogi és adókörnyezet, valamit a gyors és hatékony adminisztráció. A koronavírus-járvány rávilágított arra is, hogy sebezhető az ellátási lánc, így a kis- és középvállalkozások támogatására, technológiai modernizációjára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A kamaránál mindent megteszünk, hogy ezeket a feltételeket tovább fejlesszük a cégek igényeinek megfelelően, hogy Magyarország még vonzóbb cél legyen a befektetők számára. A járványhelyzet elhozta a felismerést, milyen nagy szerepe lesz a jövőben az online világnak, a digitalizációnak, az automatizációnak, hiszen mindenhol keresik a hatékony működés feltételeit. Az oktatásnak pedig követnie kell ezt az igényt Magyarországon is. Jelentős átalakuláson kell átesnie, hogy azokat a szakmákat ösztönözze és segítse, amik a magas hozzáadott értékű munkát tudják támogatni. Üdvözlendő, hogy a „hardverben”, mint az 5G vagy az internettechnológia európai összehasonlításban is jól állunk, viszont hiány van a „szoftverben”, az ezt működtető emberi erőforrásban. A technológia önmagában nem elég, föl kell készíteni az embereket, hogy hatékonyan és versenyképesen tudják működtetni.

A világjárvány hozhat változást az amerikai–magyar kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokban?

A pandémiás helyzetben a profit alapon működő cégeknél a költséghatékonyság még inkább előtérbe került. Ezen a téren tud Magyarország alternatívát kínálni számukra: költséghatékonyan elérhető minőségi munkaerőt, jól kiépített infrastruktúrát, kedvező adózási és gazdasági környezetet. Ezért nem változik lényegesen az amerikai befektetői magatartás hazánk irányában. Tudok konkrét projektekről egyes cégeknél, amik jelenleg is azt vizsgálják, hogyan lehetne Magyarországra akár magas hozzáadott értékű munkát telepíteni más országokból. A vírushelyzetnek így sok szempontból kedvezményezettjei is lehetünk.