Vezetünk falusi csokban

A kistelepüléseken elérhető családi otthonteremtési kedvezményt, a falusi csokot azzal a várakozással indította útnak a kormány 2019 júliusában, hogy mérsékeljék a falvak elnéptelenedését. A falusi élet népszerűsítését, az életminőség javítását elősegítő családvédelmi támogatás célja emellett a vidéki ingatlanállomány javítása volt, hiszen a vonatkozó szabályok szerint a kedvezménnyel megvalósuló ingatlanszerzés csak korszerűsítéssel vagy ahhoz kapcsolódó bővítéssel valósítható meg. A lakásvásárlásra elnyerhető maximum 10 millió forintnak így csupán a fele, 5 millió fordítható a vásárlásra. Annyi, mint amit a megjelölt településeken élők kaphatnak a már meglévő ingatlanuk modernizálására.

A falusi csok elindításának első évében az igénylők száma meghaladta a 11 ezret. Legtöbben az északkeleti régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-­Szat­már-B­e­reg és Heves megyében éltek a lehetőséggel – derült ki a Bank360.hu elemzéséből. Ennek magyarázataként rávilágítottak arra, hogy a borsodi és szabolcsi ingatlanok vannak energetikai szempontól a legrosszabb állapotban. Az országban általános, viszonylag jónak számító CC besorolással szemben ezekben a megyékben az átlagost megközelítő (GG), a gyenge (HH) és a rossz (II) kategóriába tartozók vannak többségben, ezért mutatkozik nagyobb igény a korszerűsítésekre.

Folyamatos emelkedés

A vidéki életmódot segítő állami támogatás iránt a keleti térségben élők részéről tapasztalható jelentősebb figyelmet a Budapest Bank is megerősítette.

A pénzintézetnél tavaly, a program meghirdetésének első félévében folyamatos emelkedést tapasztaltak, míg idén kiegyensúlyozottabb volt az érdeklődés. A kormány más jellegű családvédelmi támogatásaival összehasonlítva azonban arról számoltak be, hogy a babaváró kölcsön és a csok-hitel iránti igény megelőzi a falusi ingatlanok modernizálására fókuszáló programot.

Ingatlanpiaci oldalról az árak emelkedésén is lemérhető a családok „vidékfejlesztési” támogatása – tudtuk meg Végső Balázs ingatlanszakértőtől, aki a kedvezményezett falvakban jelenleg elérhető legolcsóbb négyzetméterárat 40–50 ezer forintnál húzta meg.

Az internetes hirdetési oldalakat nézve ennél magasabb, akár 100 ezer forintot meghaladó kínálati árral is találkozhatunk. A legolcsóbbak esetében viszont általánossá vált, hogy az eladók az állami kedvezménnyel elérhető 5 millió forintot célozták meg eladási árként, még ha az nem is felel meg a valós értéknek. A vásárlóknak ezért óvatosan kell eljárniuk, mert a bankok csak értékbecslői vélemény alapján adják meg a támogatás maximumát. A felújítás és korszerűsítés, főleg, ha az az ingatlan energiafelhasználását is javítja, emeli az értéket – erősítette meg az in­gat­lan­szak­ér­tő.

Az állami segítséggel megújuló ingatlanok esetében azonban az energetikai besorolás emelését nem írja elő kötelezően a jogszabály. A családoknak lehet jól felfogott érdeke, hogy a felújításnak célja legyen az energiaköltségek csökkentése is.