Tudatos vásárló, több reklamáció

A fogyasztóvédelmi törvény legutóbb augusztusban változott. A hatóság jogkörének bővítését jelentő módosítás a teljes ellátási láncra rálátást enged, miután a fogyasztóvédelem már nemcsak az üzletekben, hanem a gyártótól egészen a raktárig vizsgálódhat. Jogsértés, például a fogyasztó megtévesztésének gyanúja esetén ellenőrizhetik a címkézési, csomagolási munkafolyamatokat, információt szerezhetnek a valós készletekről, amivel olyan tipikus visszaéléseknek vehetik elejét, mint a „magyar termék” címkével ellátott külföldi áru, a webáruházakban előforduló megtévesztő hirdetés, amely a fogyatkozó raktárkészletre hivatkozva sürgeti vásárlásra az érdeklődőt.

A gyártónak kell szavatolnia

A fogyasztóvédelmi jogkörök szélesítése mintegy előkészítése annak a 2021. január 1-jén életbe lépő változásnak, amely a tartós fogyasztási cikkekre eddig általánosan érvényes egyéves kötelező jótállást értékhatárok szerint három évre hosszabbítja. Míg 10 és 100 ezer forint között marad a jelenlegi szabály, 100–250 ezer között már 2 évre, efölött pedig 3 évre emelkedik a kötelező jótállás ideje, vagyis a termék minőségét ez időszakon belül kell a gyártónak szavatolnia.

A nagy értékű eszközökkel kapcsolatos jótállási és szavatossági problémák adták a legtöbb munkát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett békéltetőtestületnek – tájékoztatott a legjellemzőbb vásárlói panaszokról Tulipán Péter ügyvéd, a testület elnöke.

De hasonló számban keresték az igazukat náluk a közüzemi szolgáltatásokkal – víz, gáz, villany, szemétszállítás, parkolás, közlekedés – kapcsolatos elszámolási vitákban. A fogyasztóvédelemben megfordul az „aki állít, az bizonyít” jogi szabálya, és az eladónak kell bizonyítania a szakszerű teljesítést.

A vásárlói reklamáció „örökzöldjei” a híradástechnikai cikkek, mobiltelefonok, a háztartási nagygépek – tudtuk meg. – A vitatott minőségű termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban azonban értékhatár nincs megállapítva. Ennek megfelelően a pár ezer forintostól a többmilliós nagyságrendűig terjedhet a reklamáció tárgya, és a gépkocsitól az építőipari kivitelezésen át számos problémás eset belefér.

– A békéltetőtestület elé kerülő esetek száma a szervezet létrehozása óta eltelt húsz évben évről évre 10-15 százalékkal emelkedett. Ha ebből az irányból közelítünk a kérdéshez, mondhatjuk, hogy tudatosabbá váltak a vásárlók – fogalmazott. – Az utóbbi időszakban viszont megnőtt az online kereskedelemhez köthető panaszok száma, ezzel összefüggésben a csomagküldő szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák, amiknek ha csak a terméksérüléseket nézzük, végtelen a tárháza.

A megyei testület most átlagban 500 esetnél lát el vitarendező tevékenységet, 50-60 százalékban sikerrel. Jó aránynak mondható ez tekintettel arra, hogy döntéseik nem kötelező jellegűek, inkább ajánlások a vállalkozások részére.

Követi a valós életet

A fogyasztóvédelmi törvény 2021. január 1-jei változása Tulipán Péter szerint követi a valós életet. Az erőteljesebbé váló online kereskedelmet a jogszabály azzal is követi, hogy bevezeti az e-jótállási jegyet, azaz nem lesz szükséges papíralapon átadni ezt a dokumentumot, hanem elég lesz elektronikus formában az elektronikus számlához mellékelni.

Az internetes vásárlásokkal kapcsolatban mindenesetre óvatosságra int. A világháló terében számos példa van nem tisztességes szándékkal működő vállalkozások hirtelen fel- és eltűnésére, amelyeken számonkérhetetlen az előreutalt pénz vagy a termék minősége.

Különösen az impulzusvásárlások veszélyesek – taglalja –, amikor az egy kattintásra elérhető ügylet mögött nem biztos, hogy valódi cég rejtőzik. Ha pedig nem lehet tudni, kivel kötött a vásárló adásvételi szerződést, probléma esetén jogorvoslati lehetőséget is csak a bíróságon kereshet majd.