Adózva jobb a lakáskiadás

Az egyetemi tanév kezdete előtt várhatóan meglódul az albérletpiac. Az optimista várakozások szerint hagyományos rendnek megfelelően kezdődik az új tanév, az érdeklődés a bérelhető lakások iránt hamarosan megindul.

A megyei adóhatóságnak az elmúlt két év személyijövedelemadó-bevallása alapján 5758 adózó nyilatkozott ingatlan-bérbeadásból származó bevételről, köztük 2320 miskolci. Mivel a lakás kiadásához nem kötelező az adószám kiváltása, így ez az adat azokra vonatkozik, akik az ingatlan bérbeadását magánszemélyként végzik – tudtuk meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságától.

A maga szabályai

A lakáskiadásnak azonban, mint minden más bevételszerző tevékenységnek, megvannak a maga szabályai adózási szempontból is. Illik erre figyelnie, akinek bérbe adandó ingatlana van, mert ha kiderül, hogy ezen az úton a hatóság előtt eltitkolt jövedelmet szerzett, azzal akár milliós pénzbüntetést kockáztat. Az adózatlan jövedelem után ugyanis adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapítanak meg, aminek összege attól függ, hogy visszamenően mennyi időre találják meg a nyomát a be nem jelentett jövedelemnek, vagyis milyen régóta adják ki a lakást – válaszolták kérdésünkre.

A megyei adóhatóság ugyan nem árulta el, mennyi pénzt szedtek be az elmúlt években a nem legálisan tevékenykedő lakáskiadóktól, azt viszont megtudtunk:

az ellenőrzésre kiválasztásra több okból is sor kerülhet.

Az egyik ilyen lehet az adóhatóság honlapján is megtehető „közérdekű bejelentés”, amelynek kivizsgálása során igyekeznek alaposan szemügyre venni, hogy a megvádolt adózó oldaláról valóban történhetett-e mulasztás, jövedelem­eltitkolás, adóelkerülés. Különbséget kell tenni azonban a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendég­éjszakára szóló szolgáltatás között is – hívják fel a figyelmet –, az utóbbi esetében ugyanis kötelező az adószám kiváltása. Viszont a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás – mint rendszeres bevételszerző tevékenység – miatt a magánszemély is alanya lesz az általános fogalmi adónak, ezért számviteli bizonylatot, átvételi elismervényt kell kibocsátania a bérleti díjról, amelyen az adóalany neve mellett az adóazonosító jelet is fel kell tüntetni – hívták fel a megkerülhetetlen előírásra a figyelmet.

Adózási szempontból nem tartozik ugyan a lakáskiadás alapvető szabályai közé, hogy a bérlő és a bérbeadó szerződést kössön egymással, de az adóhatóság is ajánlja: a félreértések elkerülés és a kölcsönös biztonság érdekében foglalják hivatalos okiratba a megállapodást. A leghatékonyabb ezt közjegyző előtt megtenni, mert ez esetben pereskedés nélkül is megoldást lehet találni a felmerülő problémákra.

Adózási kisokos

A bérbeadás bevételéből kétféleképpen történhet meg az adóköteles jövedelem megállapítása: 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy tételes költségelszámolással.

Költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, és ezután kell 15 százalékos személyi jövedelemadót fizetni.

A tételes költségelszámolásnál a bevétel a bérleményre költött igazolt költségekkel csökkenthető, mint például a közüzemi számlákkal, felújítási költségekkel és az értékcsökkenéssel. Az így kiszámolt jövedelem után kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni.

Válassza a lakáskiadó bármely lehetőséget, kötelessége lesz a jövedelme után negyedévente adóelőleget leróni. Az adóévet követően pedig a bérbeadásból származó jövedelemről kell számot adnia a személyijövedelemadó-bevallásában, az előlegen felüli adórészt pedig befizetni.

(A borítóképen: Érkezik az albérlő / illusztráció)