2020.04.15. 18:30
A cafeteria menő formája
Idén már a teljes cafeteriajuttatás több mint kétharmadát a SZÉP-kártya teszi ki.
Szépkártya illusztráció
Forrás: MW
Fotó: Imre György
Noha a munkáltatók többsége az idén is megtartotta a tavaly kínált cafeteriaelemek zömét, adóelőnye miatt a SZÉP-kártya, illetve a pénzkifizetés teszi ki a teljes cafeteriajuttatások 96 százalékát – derül ki a BDO Magyarország adataiból.
A vendéglátás a csúcson
A könyvvizsgáló és tanácsadó cég közleménye szerint a felmérés közel ezer munkavállaló idei választásait összegzi, ők valamennyien a BDO cafeteria-tanácsadási szolgáltatását igénybe vevő vállalatok alkalmazottai. Bár az adatok országos szinten nem tekinthetők reprezentatívnak, a BDO szerint a felmérésből számos fontos következtetés leszűrhető.
A mintában szereplő cégeknél az átlagos havi cafeteriajuttatás idén 30 310 forint, ami éves szinten közel 364 ezer forintot tesz ki.
A SZÉP-kártya részesedése a cafeteriajuttatások összértékén belül elérte a 68 százalékot, míg 2018-ban csupán 38, tavaly pedig 54 százalék volt. Az idén is a vendéglátás alszámla a legnépszerűbb 38 százalékkal, míg a szálláshely 23, a szabadidő alszámla 7 százalékos részarányt képvisel.
A SZÉP-kártya térhódítása a tanácsadó cég szerint nem meglepő annak ismeretében, hogy egyedül ez a juttatási forma tarthatta meg kedvezményes adózását a legnépszerűbb cafeteriaelemek közül 2019 óta (jelenleg 15 százalék szja és 17,5 százalék szociális hozzájárulás terheli). Emiatt tudott idén a munkabérrel azonos mértékben adóztatott pénzkifizetés rovására is növekedni – írják.
A pénzkifizetés a visszaesés ellenére továbbra is a teljes cafeteriaérték 28 százalékát képviseli (2019-ben 40 százalék volt a részesedése).
Ennek a népszerűségnek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják, akár alacsonyabb összegű juttatás formájában is.
Átvállalt adóterhek
Noha a pénzkifizetés adózása immár nem tér el a munkabérétől, a cégek mindegyike fenntartotta ezt a lehetőséget, sőt egy részük a többletadóteher egy részét vagy egészét is átvállalta. Ennek több oka is van: a béren kívüli juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé, másrészt az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő juttatásnak, például a túlóradíjnak az összegét is – mutat rá a BDO.
Nyugdíjpénztárra is ment
Az idei évre szóló cafeteriajuttatások fennmaradó 4 százalékát önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári befizetésekre (együttesen 2,8 százalék), helyi közlekedési bérletek térítésére (1,1 százalék), bölcsődei-óvodai költségtérítésre (0,6 százalék), ajándékkártyára (0,2 százalék), illetve kulturális szolgáltatásra és sportrendezvény-belépőre (együttesen 0,3 százalék) fordították a jogosultak.
(A borítóképen: Népszerű a SZÉP-kártya használata)