Gazdaság

2020.01.02. 12:00

Átalakulás előtt áll a lakáspiac

Változások előtt állhat a lakáspiac: úgy tűnik, hogy 2019-ben véget ért a száguldás.

Alaposan megdrágultak a panellakások

Forrás: ÉKN

Míg az elmúlt években jelentős lakásár-emelkedés szemtanúi lehettünk, a Takarék Index értéke a 2014 első negyedéves mélypontról 2019 második negyedévéig összesen több mint 120 százalékkal emelkedett, vagyis a lakások értéke több mint a duplájára nőtt, addig 2019 a folytatást illetően számos bizonytalanságot hozott. Egyelőre az első félévről állnak rendelkezésre adatok, amelyek alapján úgy tűnik, hogy változások előtt állhat a lakáspiac, illetve szintén ezt erősítik az előzetes harmadik negyedéves információk is.

Megtorpanó lakásárak

Az év eleje még erősen indult a hazai lakáspiacon, a tranzakciószámok ugyan már kissé visszaestek az első negyedévben is, de ez még csak minimális volt. Közben az árak ismét jelentősen, több mint 7 százalékkal nőttek, ami még a korábbi negyedévekhez képest is kimagasló eredménynek számított. A második negyedév azonban már egy erősebb torpanást hozott a piacra. A tranzakciószámok még inkább visszaestek, különösen Budapesten, ahol szinte feleződtek, és ez az adásvétel-csökkenés az árakon is erőteljesen megmutatkozott.

Ahogy azonban a korábbi évek növekedése sem érintette egyformán az ország különböző részeit, a megtorpanásban is jelentős különbségek adódtak. (2. ábra) Míg Budapesten – a jelentős tranzakciószám csökkenés ellenére – még növekedtek az árak, illetve szintén drágultak a nyugati régiók, az ország más részein, különösen a kistelepülések esetében még kissé vissza is fordultak a tipikus négyzetméterenként fizetendő összegek a második negyedévre az első három hónaphoz képest, bár a 2018-as szinthez viszonyítva ez azért még így is lényegesen magasabb fajlagos árakat jelentett.

Még nem tiszta a kép

A harmadik negyedévről egyelőre még meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre, pedig a piac további kilátásainak meghatározásához csak a beérkező új adatok vihetnek majd közelebb. Egyelőre annyit látni, hogy a tranzakciószámok nagyon alacsonyak voltak a nyáron, és ugyan szeptember-október hónapokban látszott némi élénkülés a piacon, novemberben ismét az elmúlt éveknél alacsonyabb számban köttettek adásvételek.

Mi mozgathatja a piacot?

A lakáspiaci áremelkedés eltérő sebességénél az tapasztalható, hogy a nagyobb, jobb munkaerőpiaccal rendelkező települések teljesítettek jobban, különösen a főváros, míg a leszakadó kistérségekben sokkal kevésbé változtak az árak. A lakáspiaci eltérő teljesítménye mögött számos tényező áll, a Takarék Index idei elemzéseiben például részletesen foglalkozott a különböző építőipari beruházások, vagyis a városfejlődés hatásaival a lakáspiacra. 2014 és 2018 között jelentős különbséget mutatott a különböző megyeszékhelyeken megvalósult iroda, szálloda, ipari ingatlan, lakás, valamint oktatás/kutatás-fejlesztési célú fejlesztési volumen.

A legnagyobb értékben Győrben valósultak meg beruházások, a város a teljes összegből 19 százalékos részesedéssel rendelkezett. A második helyen Debrecen állt, 11 százalékkal, melyet Tatabánya, Szeged és Kecskemét követett. A legkisebb összegben Salgótarjánban fejeződtek be fejlesztések, de 2 százalék alatt maradt a részesedése Békéscsabának, Szekszárdnak, Szolnoknak és Kaposvárnak is. A fejlesztéseknek jelentős szerepe lehet az adott terület lakosságmegtartó vagy lakosságvonzó képességében, vagyis hatással van a lakáspiaci keresletre.

Vidéki sajátosságok

A Takarék Index elemzői azt találták az adatok vizsgálata során, hogy a nagyobb beruházások színhelyéül szolgáló városokban a lakásárak emelkedése is jelentősebb volt, míg az alacsonyabb befejezett beruházási értékkel rendelkező városok kevésbé drágultak 2013 és 2018 között.

A vidéki lakáspiaccal a Takarék Index külön, részletes elemzésében is foglalkozott, amelyből például kiderül, hogy Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország legnagyobb városai között a vizsgált tényezők esetében jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak, több esetében Miskolc, Nyíregyháza és Szolnok gyengébb számokat produkált, míg az élen legtöbb esetben Győr végzett. A tanulmány eredményei szerint az elmúlt években pozitív vagy kevésbé negatív vándorlási egyenleggel rendelkező városok és környékük esetében nagyobb mértékű volt a lakásárak változása.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!