Szép, ha zöldül, de nem hasznos

A mostani, az évszakhoz képest rendkívül enyhe időben – bármennyire is óhajtják sokan a fehér karácsonyt – impozáns látványt nyújtanak a szinte tavaszi zöldben pompázó, elsősorban repcemezők. Az esztétika mellett azonban kérdés, mennyire használ a vetésnek a téli „zöldellés”.

Lassítják a növekedést

– Nemhogy nem használ, hanem ha hirtelen bekövetkezik a fagy, nagymértékben tönkre is teheti a termést a növények korai kifejlődése – mondta el Taskó József, a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara megyei elnöke, aki maga is gazdálkodó. Éppen ezért a kár megelőzésére a repcénél olyan növényvédelmet alkalmaznak, amely lelassítja a kultúra növekedését, így igyekszik kicselezni az extrém időjárási viszonyokat. A búzát és az őszi árpát nem fenyegeti ez a veszély. Az sokkal inkább, hogy a kártevők, gombák nem pusztulnak el a hidegtől olyan mennyiségben. Permetezni fölösleges és a talaj sem bírná, így tavasszal kell majd nagyobb odafigyelés a növényvédelemnél. A megyében 16 500 hektár káposztarepce, 11 ezer hektár őszi árpa és 63 ezer hektár búza az idei vetésterület – sorolta a szakember.

Inkább ősszel vessünk

Arról is érdemes szót ejteni, hogy mi a helyzet a háztáji kiskertekben, fenyegeti-e veszély a termést az időjárás változásai miatt? A novemberben elvetett magvak az őszi csapadékból vizet vesznek föl, megduzzadnak, s a tél végén, az időjárás enyhültével rövidesen csírázni kezdenek. A télálló zöldségek vetését ne hagyjuk tavaszra, mert az akkor szeszélyes időjárás kevés lehetőséget ad a munka gondos elvégzésre, és az időszerű teendők összetolódnak – javasolja az elo­bolygo.hu. A petrezselymet – mélyen föl­ásott és gondosan elmunkált talajba – már október végén, november elején el kell vetni. A sárgarépa őszi vetése akkor időszerű, amikor a hőmérséklet már tartósan 5 Celsius-fok alá süllyedt. Ha hamarabb vetjük, akkor a magvak még a fagyok előtt kicsíráznak, és később, a nagyobb hidegekben elfagynak.

Hidegkezelés

Ha valaki nem kockáztatott, tartva például a túl enyhe téltől, s ezért tavaszra hagyta a vetést, hidegkezeléssel gyorsíthatja a sárgarépa és a petrezselyem csírázását is. A 15-20 Celsius-fokos hőmérsékletben duzzasztott magvakat tegyük ki kéthetes állandó fagyhatásnak. Ha túl meleg a tavasz, a hűtőszekrény mélyhűtőjében fagyaszthatjuk ki a magvakat. A homokkal kevert, hidegkezelt magot a talaj szikkadásakor azonnal vessük, enyhe időben már februárban is. Ilyen enyhébb napokon még később is elvethetjük a zöldborsót. Nem fagyérzékeny a vöröshagyma sem.

Van rizikója

Tagadhatatlan, hogy hordoz némi kockázatot a tél alá vetés, vagyis amikor közvetlenül a téli hideg időszak beköszönte előtt juttatjuk a földbe a zöldségmagot. Ám nem a hideg, hanem a meleg jelenti a rizikót. Ha a tél eleji fagyos időszak érkezését egy tél közepi erőteljesebb felmelegedés követi, az addig szunnyadó magvak megduzzadnak a melegedő talajban, és ha ez az enyhe idő több napon át is tart, ki is csíráznak. Ha pedig a meleg időszak után ismét erős lehűlés következik, a zsenge csíranövénykék bizony el is fagyhatnak. A tél alá vetés nem tévesztendő össze az őszi vetéssel, ez esetben korábban, az őszi szezon közepén vetjük el a magot. A saláta, a spenót és a sóska vethető ilyenkor.

A tél alá vetett petrezselyemgyökér vígan zöldell, amikor a tavaszi vetésűnek még csak duzzad a magja. A petrezselyem mellett a zöldborsó tél alá vetésével is érdemes megpróbálkozni, de csak a rövid tenyészidejű, korai fajtákkal.