Túl jó lett az idei kajszitermés?

A termelők szerint baj van a kajszipiacon: a felvásárlási ár alacsony, és úgy beállt a piac, hogy a kereskedők nem is vásárolnak, így a termelőknek végig kell nézni, ahogy a leszedetlen barack lehullik és tönkremegy. A FruitVeB alelnöke szerint viszont közepes árakkal, a szokásos hullámzással megy le a szezon.

Fán marad a termés

Őstermelők azzal keresték meg lapunkat, hogy lehetetlen állapot alakult ki a kajszi értékesítési lehetősége, illetve ára körül. Az ár csak kicsivel 200 forint felett mozog, de gyakorlatilag nincs kinek értékesíteni. Megkeresésünkre Molnár Barnabásné kertészmérnök, növényvédelmi szaktanácsadó, aki maga is foglalkozik családi gazdaságában kajszibarack-termeléssel, szintén komoly problémákról beszélt.

– Az elmúlt tíz év legjobb, igazán kiemelkedő termése kajsziból az idei, nemcsak mennyiségében, hanem a barackok méretében is. Nem okozott gondot a tavaszi fagy, mint a korábbi években, olyan helyeken is jól termett, ahol egyébként nem szokott, mint az Alföld vagy a Dunántúl. Mégsem tudnak örülni a termelők, mert túltermelési válság van a piacon, ami akár tönkre is teheti némelyik vállalkozást – mondja a kialakult helyzetről.

A problémát szerinte az okozza, hogy hiába a kiemelkedő belföldi termés, mégis érkezett a piacra külföldi barack, és nemcsak a szokott piacokról, de Szlovéniából és Romániából is. A magyar barack viszont nem megy külföldre, ugyanis a túltermelés a környező országokra is igaz, például Szlovákia is ugyanabban a cipőben jár, mint Magyarország. A telített piac lenyomta az árakat, mostanra telítődött is, és a kereskedők leálltak a felvásárlással. A kajszi nem tárolható, gyorsan romlik, még hűtőházban is csak 7–10 napig lehet állagromlás nélkül tárolni. Megyénkben gyakorlatilag nincs feldolgozóipara, a fagyasztási kapacitás is kicsi, így a termelő nem teheti meg azt, mint például a búzával, hogy ha nem jó az ár, besilózza egy fél évre, és túlad rajta később. Ha nem tudja eladni, akkor kénytelen végignézni, ahogy lepereg a fáról és megromlik.

Tönkre is mehetnek

– Önköltségi ár alatt nem lehet eladni a barackot. Persze mindig előfordul egy-egy rosszabb év, de a jelenlegi még a komolyabb, szervezett vállalkozásokat is megboríthatja, amiből nehéz kikászálódni, nem tudnak majd fejleszteni, vagy embert kell elbocsátani, ha pedig még egy ilyen év lesz, akkor akár tönkre is mehetnek – teszi hozzá Molnár Barnabásné.

Egyáltalán nem látja ilyen rossznak a helyzetet dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Termelők Egyesületének elnöke.

– Tudtuk, hogy jó termés lesz idén, ami a természet reakciója a tavalyi gyenge, 10 ezer tonnás eredményre. Idén 30–40 ezer tonna közé várjuk a kajszit. A szezonnak a vége felé járunk, 1-2 hét és a későn termő fajtákat is leszedik – magyarázta az alelnök. Mint elmondta, az első osztályú étkezési barackot rekeszben, kamionra pakolva 250 és 350 forint közötti kilós árért vették át, ennél volt már jobb ár az elmúlt években, de ez sem nevezhető „katasztrófának”, az alacsonyabb ár a piac természetes velejárója, ha telítődik. A feldolgozóipar 150–190, míg a pálinkaipar a cukortartalomtól függően 100–180 forint közötti árért vette át a kajszit. Megjegyezte: megyénk egy részében a nyári viharok kapcsán szenvedtek jégkárt gyümölcsösök, mivel pedig az idei termés minősége kimagasló, így a kicsit is sérült barackot már nem tudták étkezésiként eladni.

Az elején volt import

Dr. Apáti Ferenc szerint csak a hazai főszezon első felében volt jelen import, főleg olasz barack, a második felében már nem. A termelők a csúcs­időben időszakos feltorlódások miatt érezhették a piac bedugulását, mostanra pedig gyakorlatilag leállt a feldolgozóipar részéről a felvásárlás, ugyanis vége a szezonnak, és átállnak a szilvára: az jön a sorban.

– A termelők azon része érezhette úgy, hogy bedugult a piac, akik egyénileg szerettek volna értékesíteni. Akik TÉSZ-ekben dolgoznak, integrátorokon keresztül értékesítenek, azok terméke könnyebben jut a hazai és a nemzetközi piacra is, igen is volt, aki tudott exportra termelni. Aki egyénileg, piaci neppereken keresztül próbálta meg a kajszit értékesíteni, az ütközhetett akadályba. A szervezett értékesítéssel előbbre lehet haladni, kétségtelen, hogy ehhez fel kell adni az egyéni érdekek egy részét – hangsúlyozta az alelnök.