A civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény tervezetéről tanácskoztak a frakciók

Budapest - Az elmúlt két évben különösen fontossá vált a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatósága, hiszen Magyarországnak ezen keresztül is meg kell védenie magát - ezzel indokolta a Fidesz frakcióvezető-helyettese az átláthatósági szabályozás szükségességét a tervezetről szóló szerdai, ötpárti egyeztetést követően, amelyen nem született megegyezés a javaslatról.

Gulyás Gergely azt mondta, a Soros György által támogatott szervezetek minden korábbinál élesebben támadják a magyar kormányt azzal a céllal, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rendszerét és kikényszerítsék a bevándorolók szabad bejutását. Ezen szervezetek több esetben burkoltan vagy nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítottak - jelentette ki, fontosnak ítélve, hogy minden esetben tudható legyen, kik a támogatók, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet Soros Györgytől, oroszoktól vagy például az unió más államától kap támogatást.

Ismertetése szerint a javaslat - amelyet még a hét folyamán előterjeszt a Fidesz-frakció - lényege, hogy minden olyan szervezetnek, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap, regisztrálnia kelljen magát, mint külföldről támogatott szervezet.

Gulyás Gergely elmondta, már fontos lépések születtek korábban az átláthatóság érdekében, hogy az államtól kapott támogatások ismertek legyenek. Reményét fejezte ki, hogy azon szervezetek, amelyek számára fontos a transzparencia, támogatják a kezdeményezést. Kérdésre beszámolt arról, hogy a javaslatot várhatóan rendes eljárásban tárgyalják, vagyis a nemzeti konzultációs ívre adott válaszokat figyelembe tudják venni.

A Jobbik elutasító hozzáállását firtató kérdésre azt mondta: meglepődve tapasztalták, hogy Soros György keze akár a Jobbikig is elér, néhány éve ezt még nem gondolták volna - fűzte hozzá. Kijelentette: most a Jobbik mondva csinált okokkal, valótlan analógiákat találva próbál elzárkózni a jogszabályok megszavazásáról.

Hollik István, a KDNP országgyűlés képviselője sikertelennek értékelte a találkozót. Hozzátette: az ellenzéki pártok nem osztották a Fidesz-KDNP frakció véleményét, miszerint az elmúlt két évben a migráció kapcsán egyértelművé vált, hogy vannak olyan külföldről támogatott civil szervezetek, amelyek sok esetben a demokrácia játékszabályait megkerülve próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és a kormánypártokra.

A javaslat céljaként azt fogalmazta meg, hogy ezek a civil szervezetek hozzák nyilvánosságra, hogy külföldről, honnan és kitől kaptak pénzt. Ugyanakkor - folytatta - ezek a szervezetek továbbra is "háborítatlanul és nyugodtan", a magyar jog szerint működhetnek Magyarországon. Szerinte ehhez hasonló rendszer Amerikában 1939 óta működik.

Az egyeztetés után újságíróknak nyilatkozva az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselője is elutasította a Fidesz-KDNP javaslatát.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője politikailag indokolatlannak, szakmailag, megfogalmazásában pedig "dilettánsnak" tartotta a Fidesz-KDNP javaslatát. Szerinte az előterjesztés politikailag motivált, arra jó, hogy hisztériát keltsen, ellenségképet mutatasson fel a magyar társadalom felé, azonban önmagában nem erősíti a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát. Szávay István hangsúlyozta: a kérdés felvetésének a jogosságát nem vitatják, és a Jobbik partner lenne a civil szféra átfogó reformjában, ugyanakkor önmagában nem tartják problémának, ha egy civil szervezet külföldről támogatásokat kap. Elfogadhatatlannak tartottam hogy a Fidesz-KDNP javaslata alapján "külföldi ügynökszervezetnek" minősülnének azok a magyarországi nemzetiségi szervezetek, amelyek az anyaországtól kapnak támogatást, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy az előterjesztés veszélyes precedenst teremthet a környező országokban működő magyar szervezetek elleni fellépésre is.

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője kijelentette: az MSZP elutasít minden olyan javaslatot, amely a civilek megbélyegzését, a civilek elleni újabb támadás eszközét jelenti. Az előterjesztést egy folyamat részként írta le, amely szerinte azzal kezdődött, hogy állami szervek kezdtek "vegzálni" civil szervezeteket, majd "Soros-bérencnek" bélyegezték azokat, amelyek nem a kormánynak tetsző álláspontot képviselnek és szerinte ebbe a sorba illik a CEU-ról szóló törvény is. A kormány nem tűr kritikát, ha kell, akkor törvényalkotással, vagy adminisztratív eszközökkel akadályozza meg, hogy elhangozzanak az ellenvélemények - fogalmazott a putyini Oroszországhoz hasonlítva a magyarországi folyamatokat.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke "piszkos kis törvénynek" nevezte az előterjesztést, ami szerinte semmit sem változtat az átláthatóságon, de "sárga csillagot tesz" például azon szervezetek mellé, amelyek a korrupció ellen harcolnak. Tematizálási kísérletnek is tartotta a tervezetet, amellyel olyan fontos dolgokról akarják elterelni a figyelmet, mint például egészségügyi intézmények megszüntetése.

Mindhárom ellenzéki párt képviselője bírálta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) támogatásainak átláthatatlanságát. Hadházy Ákos kijelentette: a tervezet semmilyen újdonságot nem hoz az átláthatóságban, mert, mint mondta, a CÖF például 2014-ben nem nevezte meg támogatóit, míg például a Helsinki Bizottság 2015-ben is közzétette azt.

Szávay István úgy vélte: ha van Magyarországon olyan civil szervezet, amely átláthatatlanul működik és politikát befolyásol, az a CÖF, amelyről mai napig nem tudni milyen pénzből plakátolta ki az országot Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor képével. Bárándy Gergely szintén úgy vélte, hogy az átvilágítást a CÖF-fel kellene kezdeni, mert a szervezet a 2014-es ellenzéket lejárató kampányára 1,1 milliárd forintot költött el.

A tájékoztatón Gulyás Gergely a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban arra a vitára, hogy a CEU esetében a szükséges egyezményt azt szövetségi állammal kell megkötni vagy az Egyesült Államok valamely tagállamával, azt mondta: az igazságügyi tárca előzetes véleménye szerint nem feltétlenül a tagállammal kell azt megkötni, akár egy megállapodás is elegendő lehet.

A Magyar Idők hírére reagálva fideszes politikusok esetleges jövőbeli lejáratásával kapcsolatban azt mondta: hallott erről, információit azonban nem tudja a nyilvánossággal megosztani. Hozzátette: látható, hogy például a keddi döntés után számtalan lejáratási kísérlet indult az országgal és a kormánnyal szemben.

Arra a hírre, hogy a kormány visszahívná a washingtoni nagykövetet, kijelentette: Szemerkényi Réka kiváló munkát végez, amennyiben a megbízatása megszűnik, annak oka az lesz, hogy más fontos megbízatást kap a magyar államigazgatásban.

Hollik István a CEU-t érintő kérdésre válaszolva azt mondta: nem változtatnak a kedden elfogadott törvénymódosításon. Szerinte "félre vannak tájékoztatva" azok az emberek, akik felszólalnak a CEU mellett, hiszen a tanszabadság nincsen veszélyben ma Magyarországon, senki nem mondja meg az egyetemeknek, hogy, mit és hogyan tanítsanak és az sem igaz, hogy be akarnák zárni a CEU-t.

- MTI -