Méhsűrűségben jók vagyunk

Debrecen - Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országának számít.Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sűrűsége meghaladja 11 családot négyzetkilométerenként - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

Milliárdokat hoz

A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének egy százalékát, azaz mintegy 22,3 milliárd forintot tett ki tavaly, az állattenyésztésnek mintegy három százalékát adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18-20 ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Emellett kiváló minőségű méhészeti termékekkel látja el az ágazat mind a belföldi piacot, mind pedig az Európai Unió többi tagállamának piacát. Magyarországon a méztermelés olyan mezőgazdasági területeken is folyik, ahol az elmúlt tíz évben, évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel kezelt - csávázott - vetőmagokkal. Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatától.

Csökkenő legelők

A méhészeti és a növénytermesztési ágazat egymásra épül. Az említett haszonnövények területeinek csökkenésével megnőhet a szabadon porzó kalászosok vetésterülete, ezzel csökken a méhlegelők nagysága, a termesztett növényfajok változatossága, ami a természetes egyensúly felbomlásához vezethet. Azzal, hogy a méhek beporozzák a haszonnövények virágait, javul azok szemkötődése, ami a növénytermesztőknek is hasznos. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is. A neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatos álláspont kialakítása során Magyarország továbbra is folytatni kívánja a széles körű társadalmi egyeztetést, a szakmai és a társadalmi szervetek bevonásával.

HBN