Adóváltozások - A sárgacsekk-adónak nem lesz felső korlátja

Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) - Nem lesz felső korlátja a tranzakciós illetéknek - válaszolta az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken. A Széll Kálmán Terv 2.0-ban még az szerepelt, hogy az egy ezrelékes adó maximum 30 ezer forint lehet, ebből 130-228 milliárd forint bevételt várt a kormány. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a héten a kormányszóvivői tájékoztatón is a 130 milliárd forintos költségvetési bevételt említette, és megjegyezte: bizonyos nagy tranzakciókat mentesítenek az illeték megfizetése alól, így például az MNB-nek és az Államkincstárnak sem kell fizetnie. A magánszemélyekre sem vonatkozik a fizetési kötelezettség, ha egy bankban utalnak maguknak különböző számlákra.

A Széll Kálmán Terv 2.0 ismertetése után elemzők úgy vélték: a pénzügyi tranzakciós adó a 30 ezres plafonnal nem annyira szigorú, mint ahogyan annak a korábban kiszivárgott hírek alapján tűnt. Ezért nem tartották valószínűnek, hogy a vállalatok emiatt külföldre vinnék számlavezetésüket.

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke csütörtökön jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az adót a bankok számára, amely véleménye szerint sérti a bankszövetség kormánnyal kötött korábbi megállapodását.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő pedig az MTI-nek ugyancsak csütörtökön úgy vélte: ha eltörlik a 30 ezres korlátot, annak egyenes következményként a nagy összegű utalásokat nem Magyarországon fogják bonyolítani az érintettek.

Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken kifejtette: ha a tranzakciós adóból a tervezettnél több bevétel folyik be, azt a munkát terhelő járulékok csökkentésére kell majd fordítani. Úgy vélte: a javasolt pénzügyi tranzakciós adó rendszere az embereknek előnyös, a spekulánsoknak pedig hátrányos lesz.

Elismerte, ugyan létezik az a lehetőség, hogy a pénzátutalásokat más országokon keresztül fogják majd bonyolítani, ám mivel Magyarország az első, amely bevezeti ezt az adónemet, "nincs példa előttünk, amelyből tudnánk tanulni". Volt egy balul elsült kísérlet - emlékeztetett - az 1990-es évek közepén Svédországban, de az nem olyan volt, mint a mostani magyar javaslat. "Igyekeztünk annak a hibáit eleve elkerülni" - jegyezte meg.