2012.02.03. 12:58
Hogy jutott a MALÉV idáig?
Budapest. Az elemző szerint működnek a piaci kiegyenlítő mechanizmusok: ha nem egy új magyar légitársaság, akkor egy másik cég veszi át a MALÉV helyét. De hogy jutott a MALÉV idáig?
Budapest. Az elemző szerint működnek a piaci kiegyenlítő mechanizmusok: ha nem egy új magyar légitársaság, akkor egy másik cég veszi át a MALÉV helyét. De hogy jutott a MALÉV idáig?
A MALÉV az elmúlt évtizedben egyszer sem tudott nyereséges évet zárni, aminek következtében a vállalat folyamatosan növelte hiteleit. Mindezek egyre nagyobb terhet jelentettek számára, arról nem beszélve, hogy eközben a működési költségek is magasak voltak. Ráadásul a járatok alacsony kihasználtsággal működtek, amit csak tovább súlyosbított a diszkont légitársaságok megjelenése, illetve az egyre emelkedő üzemanyagárak. Eközben a MALÉV az évek során, hogy pótolja bevételeit, fokozatosan megszabadult azoktól a vagyonelemektől, amelyek nem kötődtek szorosan a légközlekedéshez. Ezek a folyamatosan egymásra rakódó terhek végül elvezettek oda, hogy a légitársaság kénytelen volt leállítani tevékenységét.
A Fidesz az MSZP újabb szekrényből kihulló csontvázának nevezi a MALÉV ügyét.
Mi ennek az oka?
A légitársaság problémái kétségkívül nem az Orbán-kormány idején kezdődtek, azonban a jelenlegi kabinet sem tett semmit, hogy a hosszú évek óta veszteségesen működő céget reorganizálja. A Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány idején voltak kísérletek a MALÉV „megmentésére”, azonban mind a légitársaság privatizációja, mind pedig újraállamosítása végül kudarcnak bizonyult. A kormányok pedig csak annyit csináltak, hogy a folyamatosan jelen lévő veszteségeket állami támogatás formájában igyekeztek kompenzálni, de világos és következetes irányvonal hiányában (az állandóan cserélődő menedzsment miatt) lehetetlen volt a légitársaságot konszolidálni. Az előző kormányok tehát akárcsak a jelenlegi, összességében nem tettek mást, mint fenntartották az aktuális helyzetet.
Hogyan befolyásolja a MALÉV leállása hazánk nemzetközi megítélését?
Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából nem sokat számít a MALÉV leállása. Nem a légitársaság megléte dönti ugyanis el az ország külföldi megítélését, sokkal inkább a kormány gazdasági tevékenysége a mérvadó. Természetesen rövidtávon okozhat presztízsveszteséget és kellemetlenségeket a cég csődje és az, hogy a járatok kiesésével ideiglenesen a nemzetközi légi forgalomban is csökken az ország szerepe, azonban hosszabb távon működnek a piaci kiegyenlítő mechanizmusok. Ha nem egy új magyar légitársaság, akkor egy másik cég veszi át a MALÉV helyét.
Milyen lépések várhatók ezután?
Az első lépések egyértelműen a veszteségek minimalizálása és az utasok biztonságos hazaszállítása irányába történtek, illetve történnek jelenleg is. Egy csődeljárásnak megvannak a maga szabályai, így elsősorban a hitelezők valamekkora mértékű kártalanítására is sor kerülhet. Kérdéses azonban, hogy a jövőben létrejöhet-e újabb nemzeti légitársaság. A kormány eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy igen, ráadásul a MALÉV javuló részmutatói (például fokozódó kihasználtság) azt mutatták, hogy lehetséges akár a veszteségek nélküli működés is, alacsonyabb költségekkel. Egy új, tiszta lappal, nehéz örökség nélkül induló nemzeti légitársaság erre tehet kísérletet.
Kérdéseinkre válaszolt: Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője.
07.09: A repülőgépére váró utas elmondta: hét óráig azt a tájékoztatást kapták a várakozó emberek, hogy késnek a légitársaság járatai.
Az utasokkal közölték, hogy két pultnál kaphatnak további információt. A 2B terminál nagyjából tele van, ilyenkor sok járat indulna, az utasok nyugodtak. A Bud.hu oldal szerint ma 64 Malév-járat indulna.
- MTI -
