Helyi gazdaság

2009.12.01. 16:08

73 500 forint lesz a minimálbér!

<p>Meg&#225;llapodtak a<br /> b&#233;rt&#225;rgyal&#225;sokon az O&#201;T-ben.</p>

A több szünettel tarkított és a

végén már részletekről

zajló egyeztetésen kedden az

Országos Érdekegyeztető

Tanácsban megállapodtak a jövő

évi

bérajánlásokról. A

minimálbér 71 500-ról 73

500 forintra, a garantált

bérminimum, azaz a szakmunkás

minimálbér pedig 87

500-ról 89 500 forintra emelkedik. A

bérajánlás

esetében a munkaadók

indítványára számok helyett

csak a reálkeresetek

megőrzését ajánlják az

ágazati és vállalati

tárgyalásokhoz, három

záradékkal. Hat munkáltató

szervezet nem ért egyet a

megállapodásnak a garantált

bérminimumra vonatkozó

részével, de vétóval nem

akadályozza meg létrejöttét.

A munkáltatók - egy szervezetük

kivételével - a veszteséges

vállalatoknál nem ajánlják

a reálkereset-megőrző

béremelést. A

megállapodás

szándékával érkeztek a

szociális partnerek az OÉT

ülésére, amely másfél

órás késéssel

kezdődött, addig a munkaadók és

a munkáltatók

külön-külön és

egymással is egyeztettek. Hat órai

egyeztetés sorozat végén

Csizmár Gábor, a

Miniszterelnöki Hivatal államtitkára

bejelentette: 2010. január 1-től a

minimálbér 73 500, a

garantált bérminimum

(szakmunkás minimálbér) 89 500

forint, amelyeket a kormány rendeletben hirdet

ki.

A jogszabályban nem rögzített

béralku értelmében a nettó

keresetek megőrzését

javasolják. Ott, ahol a

vállalkozás helyzete lehetővé

teszi, bevételi és kiadási

szerkezete megengedi ezt és a

teljesítmények a

keresetnövelést megalapozzák -

fogalmaz a megállapodás.

Egy szervezetük kivételével a

munkáltatói oldal nem ajánlja a

két rögzített minimumon

kívüli általános

béremelést, amit a szakszervezetek

záradékban elutasítanak. A

harmadik záradékban hat munkaadói

szövetség kinyilvánítja, hogy

a szakmunkás minimálbérre

vonatkozóan nem ért egyet

megállapodással, de

vétójogával nem élve nem

akadályozza meg ennek

létrejöttét.

A nap folyamán több szünettel

tarkított egyezkedés vége

felé Csizmár

Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal

államtitkára az oldalak vezetőivel

és szóvivőivel egy végső

egyeztetésre vonult el. Ekkor a

háromelemű rendszer

(minimálbér, garantált

bérminimum, vagyis a szakmunkás

minimálbér és az

országos

bérajánlás) egy

részében egyezség látszott

kialakulni. A munkaadók azt javasolták,

hogy a minimálbér a jelenlegi 71

500 forintról 73 500 forintra emelkedjen (ez

500-zal magasabb addigi

kínálatuknál), amit a

munkavállalók azzal fogadtak el, hogy

ők "csomagban" szeretnének

eredményre jutni, vagyis mindegyik elemben

megegyezni. A garantált

bérminimum (a szakmunkás

minimálbér)

összegében a munkaadók engedtek

addigi álláspontjukból, és

a 87 500 forinton befagyasztás helyett kis

mértékű, 89 ezerre

növelést indítványoztak. Az

államtitkár ezért két

lépcsős emelést ajánlott,

mégpedig januártól 89 ezer,

júliustól 90 ezer forint

formájában. A szakszervezetek

összegei 88 500 és 90 ezer voltak.

Végül egész évre

szóló 89 500 forint lett az

egyezség.

A legnagyobb vita az országos

bérajánlásról

zajlott. Az eddigi szokás két

szélső érték közti

sávos, százalékos javaslat volt. A

munkaadók most azt terjesztették be, hogy

csak szöveges ajánlás legyen, ami a

reálkereset

megőrzését tűzi ki

célul, vagyis az inflációt

figyelembe vevő

béremelkedést ajánl az

ágazati és vállalati

megállapodásokba.

Kiegészítve viszont egy

záradékkal, amelynek

értelmében veszteséges

cégekre nem terjedne ki a reálkereset

megőrzése. A szakszervezetek szerint a

veszteségesség

meghatározása a gyakorlatban

vitákhoz vezetne. A kormány a fő

ajánlást támogatta

táblázatos formába

öntött eligazító

segédlettel kiegészítve.

A tárgyalópartnerek nagy

engedményt tettek szeptemberi kiinduló

számaikhoz képest. A

munkavállalók 80 ezres

minimálbérrel érkeztek a

tárgyalásokra, a munkaadók

tartották volna a mostanit, majd 73 ezerre

emelték, a szakszervezetek pedig

először 78, később 76 ezerre

mérsékelték igényüket.

A legnagyobb kompromisszumnak

részükről az ígérkezett,

amikor a számukra legfontosabb, az alkalmazottak

nagy számának jövedelmét

meghatározó szakmunkás

bérminimum esetében két

hete lemondtak arról az automatizmusról,

amely a mindenkori minimálbér

122 százalékában határozta

meg a szakmunkások legkisebb

bérét. A januártól javasolt

89 500 forint azonban végül megegyezik az

1,22-es szorzó értékével.

Az idei bonyolult bértárgyalás oka

az, hogy - szemben a korábbi évekkel -

2010-ben nagyszabású

változások is alakítják a

jövedelmeket. A legnagyobb horderejű

módosulás az szja-táblában

következik be, lényegében egyetlen,

17 százalékos kulcs lép

életbe, ami az alkalmazottak

körülbelül 90

százalékára terjed ki. Ennek

következménye az, hogy a nettó

átlagkereset mindenkinél növekszik,

a 3,9 százalékban megjelölt

inflációt figyelembe vevő

reálkereset viszont "széttolja"

a jövedelemkategóriákat. A

minimálbértől a 160 ezres

havi bruttó bérig - az alkalmazottak

csaknem kétharmadánál - a zsebben

maradó pénz még csökkenne is,

miként a 600 ezertől felfelé

lévő bérek esetén is. A

kettő között nagy

szórással emelkednének a

reálkeresetek, a legnagyobb

mértékben bruttó 170 ezer

és 350 ezer között, jellemzően

két számjegyű vagy azt

megközelítő százalékban.

Ezért a kormány célként a

reálkereset

megőrzését tűzte ki az

alsó keresetűeknél.

Kezdetben "belezavart" az alkuba az is, hogy

januártól minden

bérkategóriára kiterjed a

munkáltatói járulék 5

százalékos csökkenése, az

MSZOSZ számítása szerint a

vállalatok ezt is figyelembe véve 76

ezres minimálbérnél

már jól jártak volna.

Végül aztán ezt a szempontot nem

erőltették. Miként azt sem

hozták szóba, hogy a

munkavállalók tényleges

jövedelmét tovább alakítja a

cafeteria megadóztatása miatt a

juttatások vagy azok egy részének

megvonása, illetve a

szuperbruttósítás, ami miatt az

szja alapjába beszámít a 27

százalékra csökkentett

munkaadói járulék is - vagyis a 17

százalékos kulccsal 127

százalék jövedelem adózik.

Arra senki sem vállalkozott a szakszervezetek

részéről, hogy

kísérletet tegyen azt megbecsülni, e

több elem változásának

egyenlegeként végül milyen

bérajánlási igény

lenne a kedvező számukra.

Előzmény:

minimálbér 2010-ben?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!