2009.12.01. 16:08
73 500 forint lesz a minimálbér!
<p>Megállapodtak a<br /> bértárgyalásokon az OÉT-ben.</p>
A több szünettel tarkított és a
végén már részletekről
zajló egyeztetésen kedden az
Országos Érdekegyeztető
Tanácsban megállapodtak a jövő
évi
bérajánlásokról. A
minimálbér 71 500-ról 73
500 forintra, a garantált
bérminimum, azaz a szakmunkás
minimálbér pedig 87
500-ról 89 500 forintra emelkedik. A
bérajánlás
esetében a munkaadók
indítványára számok helyett
csak a reálkeresetek
megőrzését ajánlják az
ágazati és vállalati
tárgyalásokhoz, három
záradékkal. Hat munkáltató
szervezet nem ért egyet a
megállapodásnak a garantált
bérminimumra vonatkozó
részével, de vétóval nem
akadályozza meg létrejöttét.
A munkáltatók - egy szervezetük
kivételével - a veszteséges
vállalatoknál nem ajánlják
a reálkereset-megőrző
béremelést. A
megállapodás
szándékával érkeztek a
szociális partnerek az OÉT
ülésére, amely másfél
órás késéssel
kezdődött, addig a munkaadók és
a munkáltatók
külön-külön és
egymással is egyeztettek. Hat órai
egyeztetés sorozat végén
Csizmár Gábor, a
Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
bejelentette: 2010. január 1-től a
minimálbér 73 500, a
garantált bérminimum
(szakmunkás minimálbér) 89 500
forint, amelyeket a kormány rendeletben hirdet
ki.
A jogszabályban nem rögzített
béralku értelmében a nettó
keresetek megőrzését
javasolják. Ott, ahol a
vállalkozás helyzete lehetővé
teszi, bevételi és kiadási
szerkezete megengedi ezt és a
teljesítmények a
keresetnövelést megalapozzák -
fogalmaz a megállapodás.
Egy szervezetük kivételével a
munkáltatói oldal nem ajánlja a
két rögzített minimumon
kívüli általános
béremelést, amit a szakszervezetek
záradékban elutasítanak. A
harmadik záradékban hat munkaadói
szövetség kinyilvánítja, hogy
a szakmunkás minimálbérre
vonatkozóan nem ért egyet
megállapodással, de
vétójogával nem élve nem
akadályozza meg ennek
létrejöttét.
A nap folyamán több szünettel
tarkított egyezkedés vége
felé Csizmár
Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal
államtitkára az oldalak vezetőivel
és szóvivőivel egy végső
egyeztetésre vonult el. Ekkor a
háromelemű rendszer
(minimálbér, garantált
bérminimum, vagyis a szakmunkás
minimálbér és az
országos
bérajánlás) egy
részében egyezség látszott
kialakulni. A munkaadók azt javasolták,
hogy a minimálbér a jelenlegi 71
500 forintról 73 500 forintra emelkedjen (ez
500-zal magasabb addigi
kínálatuknál), amit a
munkavállalók azzal fogadtak el, hogy
ők "csomagban" szeretnének
eredményre jutni, vagyis mindegyik elemben
megegyezni. A garantált
bérminimum (a szakmunkás
minimálbér)
összegében a munkaadók engedtek
addigi álláspontjukból, és
a 87 500 forinton befagyasztás helyett kis
mértékű, 89 ezerre
növelést indítványoztak. Az
államtitkár ezért két
lépcsős emelést ajánlott,
mégpedig januártól 89 ezer,
júliustól 90 ezer forint
formájában. A szakszervezetek
összegei 88 500 és 90 ezer voltak.
Végül egész évre
szóló 89 500 forint lett az
egyezség.
A legnagyobb vita az országos
bérajánlásról
zajlott. Az eddigi szokás két
szélső érték közti
sávos, százalékos javaslat volt. A
munkaadók most azt terjesztették be, hogy
csak szöveges ajánlás legyen, ami a
reálkereset
megőrzését tűzi ki
célul, vagyis az inflációt
figyelembe vevő
béremelkedést ajánl az
ágazati és vállalati
megállapodásokba.
Kiegészítve viszont egy
záradékkal, amelynek
értelmében veszteséges
cégekre nem terjedne ki a reálkereset
megőrzése. A szakszervezetek szerint a
veszteségesség
meghatározása a gyakorlatban
vitákhoz vezetne. A kormány a fő
ajánlást támogatta
táblázatos formába
öntött eligazító
segédlettel kiegészítve.
A tárgyalópartnerek nagy
engedményt tettek szeptemberi kiinduló
számaikhoz képest. A
munkavállalók 80 ezres
minimálbérrel érkeztek a
tárgyalásokra, a munkaadók
tartották volna a mostanit, majd 73 ezerre
emelték, a szakszervezetek pedig
először 78, később 76 ezerre
mérsékelték igényüket.
A legnagyobb kompromisszumnak
részükről az ígérkezett,
amikor a számukra legfontosabb, az alkalmazottak
nagy számának jövedelmét
meghatározó szakmunkás
bérminimum esetében két
hete lemondtak arról az automatizmusról,
amely a mindenkori minimálbér
122 százalékában határozta
meg a szakmunkások legkisebb
bérét. A januártól javasolt
89 500 forint azonban végül megegyezik az
1,22-es szorzó értékével.
Az idei bonyolult bértárgyalás oka
az, hogy - szemben a korábbi évekkel -
2010-ben nagyszabású
változások is alakítják a
jövedelmeket. A legnagyobb horderejű
módosulás az szja-táblában
következik be, lényegében egyetlen,
17 százalékos kulcs lép
életbe, ami az alkalmazottak
körülbelül 90
százalékára terjed ki. Ennek
következménye az, hogy a nettó
átlagkereset mindenkinél növekszik,
a 3,9 százalékban megjelölt
inflációt figyelembe vevő
reálkereset viszont "széttolja"
a jövedelemkategóriákat. A
minimálbértől a 160 ezres
havi bruttó bérig - az alkalmazottak
csaknem kétharmadánál - a zsebben
maradó pénz még csökkenne is,
miként a 600 ezertől felfelé
lévő bérek esetén is. A
kettő között nagy
szórással emelkednének a
reálkeresetek, a legnagyobb
mértékben bruttó 170 ezer
és 350 ezer között, jellemzően
két számjegyű vagy azt
megközelítő százalékban.
Ezért a kormány célként a
reálkereset
megőrzését tűzte ki az
alsó keresetűeknél.
Kezdetben "belezavart" az alkuba az is, hogy
januártól minden
bérkategóriára kiterjed a
munkáltatói járulék 5
százalékos csökkenése, az
MSZOSZ számítása szerint a
vállalatok ezt is figyelembe véve 76
ezres minimálbérnél
már jól jártak volna.
Végül aztán ezt a szempontot nem
erőltették. Miként azt sem
hozták szóba, hogy a
munkavállalók tényleges
jövedelmét tovább alakítja a
cafeteria megadóztatása miatt a
juttatások vagy azok egy részének
megvonása, illetve a
szuperbruttósítás, ami miatt az
szja alapjába beszámít a 27
százalékra csökkentett
munkaadói járulék is - vagyis a 17
százalékos kulccsal 127
százalék jövedelem adózik.
Arra senki sem vállalkozott a szakszervezetek
részéről, hogy
kísérletet tegyen azt megbecsülni, e
több elem változásának
egyenlegeként végül milyen
bérajánlási igény
lenne a kedvező számukra.
minimálbér 2010-ben?