Ritka, mint a szöcskeegér

Az akció során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport szakemberei, valamint a leglelkesebb önkéntes biológusok élvefogó csapdákat ásnak le naplemente idején a védett területen. 

Rendkívül kevés

A Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület Facebook-oldalán közölte, hogy az eredmények szerint a populáció mérete alacsony, de a felmérési helyeken azért továbbra is kimutatható a szöcskeegér. Az alacsony egyedszám feltehetően a tavalyi szárazságnak köszönhető. 

E két populáció viszont alfajszinten különbözik egymástól, tehát genetikailag és rendszertanilag sem teljesen azonosak, emiatt külön nevet is kaptak: magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) és erdélyi szöcskeegér (S. trizona transylvanica).

2006. június 21-e meghatározó dátumként vonul be a honi kisemlőskutatás történetébe. Ekkor került elő az első élő csíkos szöcskeegér, 5 évi csapdázás és 10 évi módszeres köpetgyűjtés után, valamint 80 évvel az utolsó élő példány befogását követően. Magyarországon csapdával még soha nem fogtak szöcskeegeret, a korábbi élvefogások gyakorlatilag egytől egyig a véletlennek voltak köszönhetők. A magyar szöcskeegérnek tehát mára csupán egyetlen populációja maradt, emiatt a faj különösen sebezhető: az utolsó populációt érintő negatív hatások az alfaj kipusztulásához vezethetnek. A táplálékválasztási kísérletek során a felkínált zöldségek, gyümölcsök, magvak közül csak a borsót fogadta el. Szelíd állat, kézben tartva nem harap, a kézből felkínált rovarokat még akkor is elfogadja, ha magát az egeret szintén tenyérben tartják. „Oroszlán” módjára vadászik, meglepő vehemenciával falja fel az elfogott sáskát – írja a sumidamagazin.hu.

Nagyon kicsike

A terráriumban együtt tartott egerek közösen fogyasztották el a hozzájuk hasonló testméretű sáskát. Vásárhelyi István szerint föld alatti fészkét csak élelemszerzéskor, éjjel hagyja el, egyébként még a kijárat nyílását is eltömi. Élelemkészletet gyűjt, amelyet nyáron is fogyaszt. Tavasztól őszig párjával a fészekben tartózkodik, s a többi egértől eltérően a nőstény akkor sem űzi el a hímet, ha kölykei vannak. A csíkos szöcskeegér igen apró jószág, súlya mindössze 5-12 gramm, méretéhez képest igen hosszú farka van. Testhossza: 5-7 centiméter, farokhossza 8-10 centiméter. A füle szőrős, fekete foltos, a testének színében nincs gesztenyebarna, tehát ha sárgás vagy szürkésbarna, akkor szöcskeegérrel állunk szemben.

A faj magyar neve félrevezető, és félreértésekre adott okot a korábbi években. A szöcskeegér nem szöcske módjára ugrik, hanem szöcskére vadászik, azt rohanva üldözi. Hazánk legkevésbé ismert és egyik legritkább kisemlőse országos szinten veszélyeztetett, a kihalás közvetlen közelébe került, természetvédelmi értéke 1 millió forint.