Munkája a hivatása

Matyóföld, sőt az egész megye büszke Pap Julianna Bernadett mezőkövesdi hímző, népi iparművészre, a Matyó Népművészeti Egyesület elnökére. Szakmai kitüntetésként a legmagasabb elismerésben, a Népművészet Mestere díjban részesült, közösségszervezőként pedig a Magyar Bronz Érdemkeresztet kapta meg 2022. augusztus 20-án. 

– Mindkét kitüntetésnek nagyon örülök, és büszke vagyok rájuk, mert rengeteg munka előzte meg őket. Hosszú évek óta dolgozom a Népművészet Mestere díjért, ami az egész szakmai tevékenységemnek a megkoronázása, hiszen ez a legkomolyabb elismerés, amit egy népművész megkaphat – mondta Pap Julianna Bernadett népi iparművész, hímző. – A Magyar Bronz Érdemkereszt szintén nagy meglepetés volt, ami inkább a közösségteremtő munkámnak szól. A díjakat Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök írta alá. Hálás vagyok mindazoknak, akik jelöltek és támogattak az eddigi szakmai fejlődésem során. 
A kézimunkázás mellett a tanításban leli legnagyobb örömét. 

– Szerencsésnek mondhatom magam, mert a munka és a hivatás nálam egy és ugyanaz. Így sosem érzem úgy, hogy dolgoznék. Rendkívül sokrétű az a feladatkör, amit harminc éve a Matyó Népművészeti Egyesületben végzek: kultúrateremtőként, közösségszervezőként, oktatóként. Tavaly nyár óta elnök is vagyok. Feladataimnak azonban azonos a célja: a magyar népművészet kutatása, megőrzése és bemutatása. Az egyesületben egyébként együtt dolgozunk néptáncosokkal, a műfajok komplexitása nagy előnyünk. A hímzés ezer szálon kötődik mindehhez, amit gyerekként sajátítottam el. Mezőkövesden a hetvenes években még teljesen általános volt, hogy minden nő tudott hímezni és horgolni, amire mint jövedelemkiegészítőre tekintettek. A családom megszerettette velem a kézimunkázást. Aztán sokáig néptáncegyüttesben táncoltam, ahol pedig a népviseletek szépségében gyönyörködtem. Később már tudatosan továbbképeztem magam. Amit lehetett Magyarországon, azt a hímzőiskolát mind elvégeztem, és oktatói oklevelet szereztem. Van egy állandó, 20 éve működő, középkorú és idősebb hölgyekből álló szakköröm Mezőkövesden, mert a fiatalok nehezebben bevonhatók. Emellett szervezünk országos továbbképzéseket is. Fontosnak tartom, hogy átadjam a tudásomat. Bár a motivációm teljes mértékig belső, de a kitüntetések arra is jók, hogy újabb lökést adnak a munkához. Az önfejlesztést holtomig folytatni szeretném. Máig eljárok tanfolyamokra és táborokba – fejtette ki a népi iparművész. 

Külföldön is népszerű 

Bár a fiatalabb generáció körében már nem jellemző a kézimunkázás, de a népművészeti motívumokat manapság is szívesen viselik. 

– A matyó népművészet csak úgy maradhat élő, hogyha megfelel a jelenkor elvárásainak. A funkciója rengeteget változott az elmúlt évek alatt, hiszen ma már az embereknek nagyon kis része hordja az eredeti népviseletet. Viszont nagy lehetőség a divattal való kapcsolat. Életkortól függetlenül a modern ruházaton mindenkinek tetszenek a népművészeti motívumok. Egy hímzett blúzt, táskát vagy övet szívesen hordanak. Nekünk, alkotóknak az a dolgunk, hogy megőrizzük a hagyományokat és a matyó hímzés eredetiségét, de a mai ízléshez igazítsuk. Ennek része lehet más alapanyagok és színek használata. Törekszem rá, hogy mindig egyedi darabokat készítsek, főleg lakástextileket. Ugyanakkor jó kapcsolatom van divattervezőkkel is, például Hrivnák Tündével, akivel heti szinten együtt dolgozom. Jelenleg Mezőkövesden a Közösségi Házban és a Matyó Múzeumban láthatók a munkáim a 30. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat keretében. Világszerte elismert a magyar népművészet és a matyó hímzés, sokan érdeklődnek iránta. Nagyon büszke vagyok rá, hogy hamarosan New Yorkban nyílik kiállításom a Réka Darida Alapítvány szervezésében – sorolta a díjazott alkotó. 

(A borítóképen: Pap Julianna Bernadett | Fotó: Olvasónk)