Több díjat nyert már a különleges ízesítésű kolbászaival Tóth Imre

A mézes-áfonyás és a tokaji aszús-pisztáciás kolbászával bekerült a döntőbe a szikszói Tóth Imre az egyik napilap által szervezett kolbászversenyen, amelyen az ország legjobb kolbászát keresték. Imrét nagyon jól ismerik a szikszóiak, hiszen ő üzemelteti már 32 éve a város központjában található húsboltot, de a számtalan díjat és böllérkirályi címet is bezsebelő szakember az országban, sőt határon túl is ismert és elismert.

Pedig nem vezetett ide egyenes út, ahogy meséli, kicsit a véletlennek is köszönhető, hogy hentes lett belőle. A miskolci kereskedelmi szakközépiskolába ugyanis eredetileg cukrásznak jelentkezett, de nem vették fel. Viszont felajánlották, hogy hús- és hentesáru-eladónak felveszik. Az édesapja parkettásként dolgozott, és azt mondta, vagy elvállalja a hentesszakmát, vagy parkettás lesz belőle is. Mivel az édesapja szakmáját nem szerette volna továbbvinni, így maradt a hentesszakma.

– Először nem annyira szerettem ezt csinálni, de az évek folyamán végül mégiscsak belejöttem és megkedveltem. 1989-ben volt lehetőségem megnyitni a húsboltot, és teljesen más volt már a sajátomat csinálni, mint dolgozni egy üzletben. Pedig nem volt egyszerű: nem volt bent víz, gyenge volt a villamos hálózat, kő volt az alja, betonpult volt, így rengeteg munka volt vele, de szép lassan korszerűsítettem, többször átalakítottam, amíg elnyerte a mai formáját. Harminc évig béreltem az üzlethelyiséget, 2019-ben nyílt lehetőségem megvásárolni és már úgy felújítani, ami valóban az én ízlésemet képviseli – meséli.

Azonban nemcsak a hentes-, hanem a vendéglátószakmába is belecsöppent, ami szintén nem volt tervezett. A dolog azzal kezdődött, hogy megvásárolta a bolttal szemben lévő sörözőt.

– Eredetileg abban gondolkodtam, hogy ott nyitok egy húsboltot, ha már ezt nem tudom megvásárolni, de ahogy belecsöppentem a vendéglátásba, és megszerettem, inkább meghagytam. Előbb sörözőként működött, most már inkább csak rendezvényhelyszín. De elsősorban a kitelepülést preferálom – meséli.

Elleste a fortélyokat

A vendéglátásban először hidegtálakat kezdett készíteni, szakácstanfolyamot végzett hozzá, külön tanulta a díszítést, és a mai napig is folyamatosan képzi magát, jár Európa legnagyobb szakkiállításaira, hogy lássa, tanulja a legújabb trendeket.

2002-ben kezdte el az ökörsütést az akkori szikszói polgármester, Panyik József felkérésére. Ehhez rengeteg helyre ment el, hogy eltanulja, ellesse a fortélyokat. Napokat töltött Münchenben egy fesztiválon, de egy osztrák szakácstól is „vett órákat”.

– Jó barátom volt Litwin József, ő tervezte a sörözőnek a berendezését, a lámpáit és a logómat, és ő tervezte meg az első sütőt is. Az ökörsütés után aztán jött a többi, és ma már nincs olyan állat az ökörtől a malacon át a bárányig és a kacsáig, amit ne tűztünk volna sütőre és készítettünk volna el – magyarázza Tóth Imre.

Mára az egész országot bejárták már a különböző rendezvényeken, fesztiválokon, de a határon túl is sokfelé sütöttek, főztek már. Így megfordultak Szlovákiában, Ausztriában, Londonban is. A legnagyobb rendezvényen Ausztriában dolgoztak, ahol 3500 főre sütöttek.

Ahogy a hentesszakma és a vendéglátás, úgy a versenyzés is kicsit sorszerűen alakult. Első alkalommal Onga polgármesterének, a közelmúltban elhunyt Madzin Tibornak a felkérésére indultak el Békéscsabán a kolbászfesztiválon, és a tokaji aszús-diós kolbásszal sikerült elhozni a különdíjat hétszáz induló közül. Ezt követően egy rendezvényen hozta össze a sors Érd polgármesterével, aki amint meghallotta, hogy miről van szó, elmondta, Érd lesz a meghívott város a következő kolbászfesztiválon, és felkérte, hogy készítsen nekik kolbászt a versenyre.

Különdíjak kolbásszal

– Tudni kell, hogy Békéscsabán az első három helyezett mindig helyi versenyző, onnan csak különdíjat lehet elhozni. Ez az előző évben is nagy dolog volt, így ki kellett találni valami figyelemfelkeltőt, hogy újra esélyünk legyen díjat nyerni. Hoztam korábban Londonból egy mézes-ananászos fűszerkeveréket, ez alapján kitaláltam, hogy egy mézes-áfonyás kolbásszal fogunk elindulni. De kellett még valami, hogy ránk figyeljenek, hiszen az asztal díszítése is nyom a latban a versenyen. Mivel volt egy olyan szlogenjük, hogy „Érd a mi városunk”, így szereztem egy várostáblát, amit átfúrtunk, és kolbásszal raktuk ki a feliratot. Végül ezer indulóból ismét sikerült különdíjat elhoznunk. Most a napilap versenyén az aszús-dióssal szerettem volna elindulni, de éppen nem volt dió, és hirtelen ötlettől vezérelve próbáltam meg a pisztáciát. Sikerült is bekerülni a döntősök közé, bár végül nem lettem díjazott – mondja a versenyélményeiről.

2014-ben böllérkirály lett, ahol a fűszeres tepertőjével nyert. Itt a böllérversenyen műtősruhába beöltözve, hord­ágyon, infúziós állvánnyal vitték a malacot a feldolgozásra, amivel nagy sikert arattak. Az azóta is kedvelt fűszeres tepertőről azt mondja, szeretett volna egy kis színt és ízt adni a tepertőnek, így kísérletezte ki azt a fűszert, amellyel azóta is ízesíti a tepertőt, és amelynek féltve őrzi a receptjét, még Benke Laci bácsinak sem árulta el. A kérdésére csak annyit válaszolt: „Ismeri Laci bácsi a Pick szalámi receptjét? Hát én sem…”

Utaznak is érte

Mi is csak annyit tudunk meg róla, hogy többek között egy szintén Londonból származó fűszer is az alapanyagok közé tartozik. Annyira szeretik a vásárlók ezt a tepertőt, hogy gyakran előfordul egy-egy rendezvény után, ahol megkóstolják, hogy a fővárosból vagy a Dunántúlról is eljönnek, hogy vásároljanak belőle. Büszkén meséli, hogy egy debreceni barátjának a felesége a férj kérdésére, hogy mit szeretne mikulásra, azt válaszolta, hogy fűszeres tepertőt Szikszóról, így neki két mikuláscsomaggal küldött az ünnepre.

(A borítóképen: Tóth Imre szívesen próbál ki új ízeket a kolbászainál)