Sok bosszúságot okozhatnak a városi gerlék - de mit tehetünk ellenük?

Olvasónk Miskolc belvárosában lakik egy társasházban. Arra panaszkodik, hogy a teraszára folyamatosan beköltöznek a galambok, hiába zavarja el őket, egy kis idő múlva újra ott teremnek. Az elmúlt tavasszal tojást is rakott az erkélyén az egyik madár. A legnagyobb baj, hogy a galambok mindent összepiszkolnak, olvasónk már ott tart, hogy nem szívesen ül ki az erkélyére. 

Nem védettek 

 

– A városban élő galambok tulajdonképpen parlagi galambok – jelezte lapunknak Somoskői Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának alelnöke. – Ezek a madarak nem védettek, de nem lehet akármilyen módon fellépni ellenük. Jellemzőjük, hogy rendkívül szaporák, találékonyak, alkalmazkodóak, februártól novemberig tojást raknak és költenek. Egyszerre ugyan csak egy-két tojáson ülnek, de egy évben hétszer-nyolcszor is újabb és újabb fiókákat nevelnek föl. Nincsenek nagy igényeik, egy esőtől védett hely már elég is, hogy lerakják a tojásaikat. Azért költöztek a városba, mert itt aranyéletük van. Meghúzódnak a párkányokon, az épületek mélyedéseiben, padlásokon, erkélyeken. Ennivalót is találnak bőven, hiszen a városban mindig van elejtett, eldobott kifli, kenyér, és a hulladéktárolók környéke is terülj, terülj asztalkám a számukra – sorolta a szakember. 

Ellensége a sólyom 

 

Hangsúlyozta: méreggel nem szabad ellenük védekezni, mert ahhoz bármelyik más állat is hozzáférhet. Kilőni őket szintén tilos, hiszen lakott területről van szó. Egyetlen jó megoldás van: ráccsal vagy erős hálóval kell lefedni azt a nyílást, a helyet, amelyet védeni szeretnénk a galamboktól. Nagy testű madárról van szó, így már egy 5 centiméteres rácsozatú védelem is megfelelő. Mivel a galamb természetes ellensége a kerecsensólyom és a vándorsólyom, tehát a nagy testű ragadozómadarak, egyesek a sólyom sziluettjét helyezik ki oda, ahová előszeretettel járnak a nemkívánatos vendégek. A galambok azonban tanulékony állatok, hamar rájönnek, hogy a műsólyom nem veszélyes rájuk nézve. 

– Sokan alkalmazzák a párkánytüskéket, de ez sem hoz mindig megfelelő megoldást, láttam már tüskék között fészkelő galambot. A galambgyérítést az önkormányzatoknak kell elrendelniük, melyet erre specializálódott cégek végeznek el. Ennek az a módja, hogy befogják a madarakat, majd elszállítják egészen messzire, például a Dél-Alföldre. Persze előfordulhat, hogy a galambok onnan is visszatalálnak, hiszen híresek arról, hogy ragaszkodnak ahhoz a helyhez, ahol születtek. Szintén önkormányzatok tudják elvégeztetni a fogamzásgátló eleség kihelyezését, ezzel megakadályozva az újabb szaporulatot – sorolta Somoskői Péter, hozzátéve –, fontos lenne azonban, hogy a galambokat senki ne etesse. 

Bírság jár érte 

 

Az elmúlt évben egyébként a miskolci önkormányzat fogamzásgátló csalétkekkel gyérítette a belvárosban a galambokat, melyek az üzlettulajdonosoknak is komoly problémákat okoztak. 

Miskolc Együttélési Kódexében a galambokkal kapcsolatban az található, hogy „200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a többlakásos lakóingatlan közös használatú udvarán, lakásainak erkélyén galambot tart vagy etet. Aki a lakásához tartozó vagy a használatában álló helyiségekben a galambok fészkelőhelyeit nem szünteti meg, aki a tulajdonában vagy használatában lévő épület utcai homlokzatán lévő galamb­fészkelő helyeket szükség szerint, de évente legalább egyszer nem szünteti meg és a fészkelőhelyek alatti közterületet a galambok okozta szennyeződésektől nem tisztítja meg. De az is bírsággal sújtható, aki a város közterületein galambot etet.” 

(A borítóképen: „Azért költöztek a városba, mert itt aranyéletük van”)