Biohíd védi a vadmacskát

A gázolások és az orvvadászat veszélyezteti leginkább a vadmacskák fennmaradását egy új kutatás szerint. Az állat Észak-Magyarország erdeiben nagyobb számban található meg, de rejtőzködő életmódot folytat. Az EuroWildcat projekt keretében hét európai országból 211, rádióadóval nyomon követett vadmacska adatait gyűjtötték össze a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az eredmények szerint a fokozottan védett faj túlélésének zálogát a közúthálózat vadmacskabiztossá tétele jelenthetné – írja közleményében az egyetem.

– A vadmacska az egyik leginkább veszélyeztetett faj Európában, amelynek csökkenő állományairól számolnak be – mondta dr. Biró Zsolt, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense. – A kutatásba bevont 211 egyedet élvefogó csapdával fogták meg, és rádióadót tartalmazó nyakörveket adtak rájuk. Ez a GPS-hez hasonlóan jelzi az állat helyzetét. A kutatók nyomon követték a megjelölt vadmacskák mozgását. Meghatározták, hogy mekkora területet járnak be. Ez 6-tól 50 négyzetkilométerig terjedhet. Mostanra sikerült egy olyan nagy méretű adatbázist összeállítani, amiből megbecsülhető, hogy mi okozza az elhullásokat. Kiderült, hogy a leggyakoribb veszélyeztető tényezők 57 százalékban az elütések, 22 százalékban pedig az orvvadászat.

Erdőre hasonlító hidak

A megfigyelések igazolják, hogy az állatok használják a számukra kialakított biohidakat, árkokat.

– A nagy forgalmú utak és a főútvonalak, illetve autópályák jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt a vadmacskákra nézve. Annak ellenére, hogy nem ezekből van a legtöbb az élőhelyükön. Közvetlenül útépítés után, megszokott csapásaik, illetve az utak szélén elhullott zsákmányállatok is odavonzzák a ragadozókat. Az úthálózatot olyan átjárókkal kellene felszerelni, ahol az állatok biztonsággal átkelhetnének az utak fölött, illetve alatt. Nyugat-Európában már bevett gyakorlat, hogy olyan fás, cserjés biohidakat alakítanak ki, ahol az állatok otthon érezhetik magukat. A vizsgálatok alátámasztják, hogy ezeket bizonyos fajok szívesen használják, mások inkább az aluljárókat részesítik előnyben – tudatta a kutató.

A vadmacskák nem szeretik az emberi zavarást és a települések közelségét.

– A szóban forgó faj életéhez érintetlen erdőségekre lenne szükség, amit hazánkban nehéz biztosítani, mert a turisták mindenhol megjelennek. Az is gondot jelent, hogy a vadmacskák az erdőbe szökött kóbor házi macskákkal is keverednek. A hibridek ránézésre nem különböztethetők meg a kedvencektől, ezért előfordul, hogy hazaviszik őket, annak ellenére, hogy védettnek minősülnek. Ők valamivel bátrabbak, mint tisztán vad társaik, de amikor házhoz kerülnek, gyakran ugyanolyan vadócok. Ezt a problémát is csak távolságtartással lehetne kiküszöbölni – jelentette ki az egyetemi oktató.

(A borítóképen: Jól megkülönböztethető a házi macskától)