Négy földrészről érkeztek cserediákok

Tizenöt országból összesen 85 cserediák érkezik Magyarországra augusztusban a 2021/22-es tanévre az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány szervezésében. Közülük 3-4 középiskolás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ismerkedhet majd meg Magyarország kulturális és társadalmi értékeivel. Számukra toboroz önkéntes családokat a megyéből a világ legnagyobb nemzetközi diákcsere-szervezete, az American Field Service (AFS).

Aktívak

Az elmúlt tanévekben négy földrész (Európa, Ázsia, Ausztrália, Amerika) diákjai éltek Borsod-Abaúj-Zemplénben, tudtuk meg Németh Sándortól, a szervezet tanácsadójától. Mint mondta, megyénk önkéntesei igen aktívak, így térségünk minden évben fogad cserediákot és utaznak a megyéből csereprogramra. 1992-től napjainkig a miskolci körzetből 150 diák tanult Amerikában, Argentínában, Ausztriában, Belgiumban, Brazíliában, Chilében, a Dominikai Köztársaságban, Finnországban, Franciaországban, Japánban, Kanadában, Costa Ricán, Németországban, Norvégiában, Kínában, Lengyelországban, Mexikóban, Olaszországban, Panamában, Spanyolországban, Svájcban, Új-Zélandon és Venezuelában.

Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig mintegy 80 (német, olasz, török, spanyol, thai, francia, kolumbiai, Fülöp-szigeteki, brazil, argentin, amerikai, hongkongi, mexikói, japán, új-zélandi, venezuelai) középiskolás diák ismerkedett meg a magyarországi élettel és kultúrával. A megyében 6 aktív önkéntes segíti a nemzetközi diákcsere-szervezet tevékenységét, sorolta a tanácsadó.

Jelezte: a befogadócsaládok megtalálására jó esély van, hiszen a magyarok alapvetően nyitottak a külföldi kultúrák iránt. A szervezet által idén júliusban, több száz fő megkérdezésével elvégzett, országos felméréséből az derült ki, hogy a magyar emberek 78 százaléka, a borsodiaknak pedig a 83 százaléka szívesen befogadna otthonába 3–12 hónapra egy középiskolás, külföldi cserediákot.

Nyelvtanulás

Arra a kérdésre, hogy „leginkább mi motiválná a cserediák-fogadásban?”, az országos felmérésben részt vevők többsége (23,3 százaléka) azt válaszolta, hogy szeretné megismerni a cserediák kultúráját. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadóknál ez – holtversenyben – csak a második legfontosabb motivációs tényező. A megyében a legtöbben, a válaszadók közel egynegyede azt szeretné, ha saját gyermeke ily módon kerülne közelebb a cserediákléthez. A megyénkbeli válaszadók 18 százaléka szívesen megismertetné a külföldi diákot a magyar kultúrával. Ugyanenynyien (18 százalék) jó élményeket szeretnének szerezni a külföldi diáknak, és szintén 18 százalék szeretné megismerni a cserediák kultúráját. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek 11 százaléka azért vállalkozna a cserediák fogadására, mert ezzel segítené a család nyelvtanulását.

Azt már Miklós Imrénétől, a miskolci körzetelnöktől tudtuk meg, hogy azz önkéntes családok számára a szervezet támogatást nyújt, amely a diák utazási költségeit, iskolai étkezését, betegség- és baleset-biztosítását, gyógyszereit fedezi. A cserediákok fogadásának nincsenek szigorú követelményei, fontos azonban, hogy a család azért döntsön külföldi diák befogadása mellett, mert kíváncsi egy másik országból, másik kultúrából érkező emberre”, hangsúlyozta a körzetelnök.

Japán kultúra

Kétszer fogadott be cserediákot Tóth Gáborné Andrea családja. Mind a két alkalommal japán középiskolás diák érkezett hozzájuk, mégpedig azért, mert Andrea legidősebb gyermeke, aki ma már 29 éves, nagyon szerette a japán kultúrát. Az egyik cserediák fél évig, a másik egy évig lakott náluk.

– Életünk legjobb döntése volt, nagyon szerettük azokat a hónapokat, amikor befogadócsalád voltunk. Sok-sok élményt szereztünk a diákoknak, de ezáltal nekünk is olyan kalandokban volt részünk, amit nem élhettünk volna át, ha nem érkeznek hozzánk japán fiatalok. Folyamatosan mentünk, mert sok mindennel szerettük volna megismertetni a vendégünket, de otthon sem unatkoztunk, gyakran társasoztunk például. 2015-ben aztán mi is elutaztunk Japánba meglátogatni a cserediákjainkat, és olyan nagy meglepetés ért bennünket, hogy a repülőtérre odahívták az összes japán fiatalt, akik Miskolcon voltak cserediákok – mesélte Andrea.

Hozzátette: ismerték azokat is, akik nem náluk laktak, ugyanis Miskolcon a körzetelnök összetartotta a befogadócsaládokat. Minden hónapban volt körzettalálkozó, közös programokat szerveztek, például a karácsonyt is megünnepelték közösen. 2012-ben 12 cserediák volt a miskolci körzetben, így a 12 család rendszeresen találkozott egymással, így nagyon sok barátot szereztek, mondta lelkesen Andrea.

(A borítóképen: A cserediákprogramok az egész világon népszerűek)