Melanoma, a komor jóslatú elváltozás

Beadták az első, Karikó Katalin által fejlesztett rák elleni vakcinát. Az mRNS-t tartalmazó keveréket elsőként egy bőrdaganatos beteg kapta meg. A melanomáról és a kutatás ígéretes lehetőségeiről is kérdeztük dr. Nagy Gabriella bőrgyógyászt, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi kórház osztályvezető főorvosát.

Mit jelenthet az ön szakterületén, a bőrgyógyászatban ez az egyelőre kísérleti jellegű oltás?

A kutatások egy újabb nagyon ígéretes lépése a Karikó Katalin által kifejlesztett daganatellenes mRNS-vakcina, melyet 2021. június 18-án éppen egy melanomás beteg kapott meg először a világon. Ez egy forradalmian új, rák elleni technológia, melynek nagyon leegyszerűsített lényege, hogy a betegnek beadott mRNS-t tartalmazó keverék hatására az immunsejtek összetoborozódnak, a rákos sejtek mintázatát megismerve célzottan megtámadják a rákos daganatsejteket, melyeket elpusztítanak. A vakcina nagyon ígéretes, a későbbiek során várhatóan alkalmazható lesz akár más daganatos betegségek gyógyításában is. Természetesen – mint minden új módszer bevezetésénél – a klinikai kutatásnak szigorúan szabályozott vizsgálati lépései vannak. Ezek fogják megmutatni az új módszer hatékonyságát, alkalmazhatósági körét és esetleges mellékhatásait is. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy e korábban nagyon komor jóslatú betegség gyógyításának újabb lehetősége nyílik, és magyar emberként büszkék lehetünk Karikó Katalin fantasztikus teljesítményére.

Mit kell tudni erről a daganattípusról?

A melanoma malignum elsősorban a bőr, ritkábban a szem, az agyhártyák, illetve különböző nyálkahártyák pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat. A melanoma gyakran az ép bőrön keletkezik, máskor meglévő anyajegy talaján alakul ki. A daganat 90 százalékban pigmentet tartalmaz, ennek mértéke rendkívül eltérő, a halvány barnától a feketéig minden árnyalat előfordul. Az egész bőrfelszínen bárhol kialakulhat. Klinikai megjelenése változatos, észleljük felületes folt vagy karfiolszerű növedék formájában. Kifejezett áttétképzési tulajdonságokkal rendelkezik, mellyel a bőrtumorok okozta legtöbb halálozásért felel. A bőrből kiinduló rossz­indulatú daganatok körülbelül 2-3 százalékát teszi ki.

Hozzávetőleg hány embert érint ez az elváltozás?

Az újonnan diagnosztizált melanomás esetek száma az egész világon évről évre növekedést mutat. A betegszám évtizedenként megduplázódik. A Nemzetközi Rákregiszter adatai szerint 2011-ben 100 ezer lakosra 18-20 friss eset jutott. A magyar Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2016-ban 2742, 2017-ben 3030 új melanomás beteget regisztráltak. A halálozás 1975 óta folyamatosan nő, és 2001-ben csaknem kétszer annyi beteg halt meg melanomában, mint 1975-ben.

Vannak-e becslések, mennyien lehetnek azok, akiket nem időben diagnosztizálnak?

Ezzel kapcsolatban nincs pontos adatunk, legjobb lenne, ha mindenkit egészen korai stádiumban ki lehetne szűrni. A tapasztalat azonban az, hogy megyénkben sok az elhanyagolt, későn diagnosztizált eset. Ez azért sajnálatos, mert késői felismerés esetén a betegek körülbelül fele belszervi áttétképződés miatt meghal.

Milyen rizikótényezők játszanak szerepet a melanoma kialakulásában?

Az átlagéletkor a diagnózis felállításakor 53-54 év körül van. Kiemelendő, hogy az utóbbi években egyre több a fiatalabb korosztályból származó beteg. Előfordulása gyermekeken igen ritka. Enyhe női dominancia jellemzi. A melanoma kialakulásában belső, genetikai és külső faktorok játszanak szerepet. Rizikótényező, ha korábban már előfordult a családban, illetve bizonyos alkati adottságok is befolyásolják, így a fehér bőr és világos hajszín, kék szem. Külső faktornak többek között a megnövekedett ultraibolya sugárzást tekintik, ezért káros a mértéktelen, rendszertelen, vagy kontrollálatlan napozás. Fokozzák a rizikót a mediterrán és más magas UV-sugárzású helyeken történő nyaralási, síelési szokások, továbbá a kontrollálatlan szoláriumhasználat is. A bőr többszöri fénysérülése, valamint a gyermekkorban elszenvedett sokszoros, súlyos, hólyagos napégés is közismert hajlamosító tényezők.

Mik lehetnek azok a jelek, amikkel mindenképpen forduljunk szakemberhez?

A melanoma szubjektív tüneteket általában nem okoz, ritkán enyhe viszketés előfordulhat. Jelentkezhet az ép bőrön újonnan, vagy kialakulhat egy korábban meglévő festékes anyajegy talaján. Figyelmeztető jel, ha megváltozik az anyajegy nagysága, alakja, felszíne, színezete, vérzik, viszket vagy kisebesedik. Ilyenkor mielőbb bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni. Nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat, és az időnként, legalább évente történő, szakember által elvégzett anyajegyszűrés.

Mit kell tudni a melanoma megelőzéséről?

Mindig tájékozódjunk, hogy az adott időszakban milyen az UV-sugárzás intenzitása, napozási szokásainkat pedig bőrtípusunkhoz igazítsuk. Általában is, de napozási időszakban különösen kerüljük a szoláriumozást. A napon sűrűbb szövésű textíliából készült ruházat viselése, fejfedő használata javasolt. Szemünket UV-fényszűrős napszemüveg viselésével védjük. A ruházattal nem fedett bőrfelületekre a nyári időszakban minimum 15-ös SPF-fel bíró fényvédő használata javasolt a szórt fény ellen is. Emellett fokozott expozícióval járó helyzetekben ennél jóval magasabb – 50–100 SPF – fényvédő használata javasolt.

(A borítóképen: A bőrön jelentkező elváltozásokat komolyan kell venni, szakorvoshoz kell fordulni)