Igazi nyári csemege a baracklekváros lángos

A krumplilángos tipikus nyári étel, amit sokan baracklekvárral is fogyasztanak a strandokon vagy fesztiválokon. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy házilag vagy akár kerti parti keretében is elkészíthető. Sajóecsegen a június közepén rendezett Mosolygó Fesztiválon a Sajóecsegért Egyesület idős asszonyai lepték meg ezzel az igen egyszerű, de finom és laktató csemegével a nyaraló családokat. Az étel helybéli történetét és elkészítését lapunkkal is szívesen megosztotta az egyesület elnöke.

Édesen vagy sósan

– Sajóecsegen régóta készítenek az asszonyok krumpli­lángost, amelynek előnye, hogy nagyon kevés hozzávaló szükséges hozzá, csak liszt és krumpli, ami így még a hagyományos tésztánál is olcsóbb. Viszont olyan laktató, hogy akár egyetlen fogásként is megállja a helyét – mondta el a helyi nyugdíjas asszonyok nevében Mans Ágnes nyugalmazott pedagógus, a Sajóecsegért Egyesület elnöke. – A nagymamám idejében még alig használtak gáztűzhelyet, hanem sparhelten vagy kemencében sütötték százasával a lángosokat. Manapság a tűzhelyre vaslapot tesznek, és azon készítik el a krumplilángost, vagy tef­lonos palacsintasütőben. A lisztes étel elég nagy füstöt és szagot csinál, néha oda is kozmál, amit utólag le kell kaparni. Így előnyösebb az udvarra vagy kertbe kitett sütőn készíteni. A krumplilángost ajánlott frissen fogyasztani, mert a lefagyasztás és újramelegítés után megváltozik az állaga.

Az egyesület tagjai a helyi gasztronómiai hagyományokat is szerették volna megmutatni a rendezvény vendégeinek.

– A Mosolygó Fesztiválon ott helyben, nagy vaslapon készítettük a lángosokat, de a tésztát előre begyúrtuk 50 kilogramm krumpliból, két külön háztartásban. Ebből 10 kilót meghagytunk krumplipürének, amit hazavittek az asszonyok. Aztán több sparheltet kitettünk a sportpályára, és körbeállítottuk. Nagy hőség volt, de jó szívvel járultunk hozzá a rendezvényhez, ahol harmadik alkalommal vettünk részt egymást követő években. A finom lekvárokat is házilag főztük, és a disznózsír sem maradt otthon. Barackos, szilvás és feketeribizli-lekváros lángosokkal is készültünk, amelyek közül a szilvalekváros a klasszikus összeállítás. Persze olyan is van, aki pusztán zsírral és sóval eszi a krumplilángost. A legszegényebb családokban mindig így fogyasztották. Régen az első réteg, a zsír volt vékonyan kenve, és aki édesen kérte, annak lekvárt kentek még rá – idézte fel Mans Ágnes.

Krumplilángos

Hozzávalók (12 db)

1 kg burgonya

30-35 dkg liszt

1 kávéskanál só

Elkészítés

Megmossuk, meghámozzuk és kisebb darabokra összevágjuk a burgonyát, majd megfőzzük enyhén sós vízben. A vizet leengedve róla még melegen krumplinyomóval áttörjük, mintha krumplipürét készítenénk. Utána a pépet hagyjuk lehűlni, aztán hozzáadjuk a lisztet és a sót, és összegyúrjuk. Nagyon fontos, hogy a liszt hozzáadása már hideg állapotban történjen. A burgonya és a liszt minőségétől függ, hogy mennyire lesz lágy a tészta. A vizesebb krumplihoz lehetséges, hogy egy kicsit több lisztet kell tenni, ha túlságosan ragadósnak találjuk a masszát. A nagyon puha, könnyen nyújtható tésztából kis darabokat válasszunk le. Mivel a tészta eléggé ragad, ezért a kisebb darabokat lisztezett gyúródeszkán lapítsuk ki kerekre, de kicsit vastagabbra, mint egy palacsinta, 4 milliméter körül. Sütés előtt mindig poroljuk le csöppet a lángosokról a lisztet, hogy ne füstöljön annyira. Végül süssük meg mindkét oldalát.

(A borítóképen: Készül a krumplilángos Sajóecsegen)