Szülők nélkül nem megy

Nőtt a fiatalok megtakarítási hajlandósága az egyik pénzintézet felmérése szerint. Kiderült, a 19–29 éves korosztályra egyre jellemzőbb a takarékoskodás. Ez év márciusában a huszonévesek 60 százaléka rendelkezett félretett pénzzel, ami az eddig mért legmagasabb arány. Az elemzésből kiderül az is, hogy egyre többen tervezik tudatosan a kiadásaikat.

Kell a segítség

Szigeti Zsófia Dorina megyénkbeli fiatal. A felméréssel kapcsolatban elmesélte a saját történetét, de a tapasztalatait is arról, hogy a vele egykorú pályakezdők tudnak-e takarékoskodni.

– Szerencsés vagyok, mert a szüleim tudtak nekem a fővárosban vásárolni egy lakást, amikor még egyetemista voltam. Ez nagyon jól jött, hiszen egyébként sokat kellett volna albérletre költenem. Bár dolgoztam az egyetemi évek alatt, de az a pénz csak arra volt elég, hogy kiegészítsem a szüleimtől kapott összeget. Örültem, amikor a diplomaszerzés után már teljes állásban dolgozhattam. A fizetésem nem volt több havi 250 ezer forintnál, de egy keveset félre tudtam tenni belőle. Ahogy a munkám során egyre több embert és egyre több lehetőséget megismertem, sikerült olyan álláshoz jutnom, ahol többet kereshetek. Most már sokkal jobban tudok takarékoskodni, és az az álmom, hogy a mostaninál egy nagyobb és jobb minőségű lakást vehessek – sorolta Zsófia.

Hozzátette: ahhoz, hogy a fiatalok takarékoskodni tudjanak, mindenképpen kell a szülői segítség.

– A barátaim közül azonban nagyon sokan gondolkodnak úgy, hogy mivel jelenleg nagyon magasak az ingatlanárak, nem akarnak rengeteg hitelt felvenni, inkább kifizetik az albérletet, a maradék pénzből pedig megpróbálnak megélni. Ezért rendkívül fontos lett számukra a jó fizetés. Ha találnak a jelenleginél egy jobb ajánlatot, akkor minden gondolkodás nélkül munkahelyet váltanak. Édesanyám mesélte, hogy az idősebb korosztály ehhez egyáltalán nincs hozzászokva, náluk a munkahelyhez való hűség erénynek számít – fogalmazott Zsófia.

Más eredmények

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója a felméréssel kapcsolatban lapunknak elmondta, valószínűleg online felmérésről van szó, ami minden esetben felülreprezentálja a tehetősebb fiatalokat. A kevésbé jómódúak ugyanis nem rendelkeznek internettel, tehát a kérdőívet sem tudták kitölteni.

– Más felmérések nem támasztják alá, hogy a fiatalok 60 százaléka rendelkezne megtakarítással. Nyilván, ma már van arra lehetőség, hogy az egyetemi hallgatók is dolgozzanak, de ez elsősorban a fővárosra jellemző, mert ott van elég munkahely. A vidéki városokban a hallgatók számához képest kevés a munkalehetőség. Azt is hozzá kell tenni, hogy a felmérések szerint egyetemre is egyre inkább a tehetősebb szülők gyermekei járnak, mert komoly anyagi teherrel jár, ha a gyerek a felsőoktatásban tanul. Ha pedig a szülők jól keresnek, akkor a fiatal kap tőlük elég pénzt, abból esetleg meg is tud takarítani – sorolta a szakember.

Jelezte: a megtakarításokat növelhette, hogy a pandémia idején mindenki kevesebbet költött, mint előtte, így a fiatalok is. Nem mentek nyaralni az elmúlt nyáron, vagy ha igen, akkor nem külföldre, csak belföldre. Megmaradt az albérletpénz is, hiszen az online oktatás miatt a hallgatók hazaköltöztek.

Inkább elköltik

– Azt azonban semmiképpen nem lehet mondani, hogy a fiatalok életszínvonala nőtt az elmúlt években. A TÁRKI készített egy ifjúsági felmérést 2019-ben. Abból nem úgy tűnik, hogy javulást mutatnának a huszonévesek életkörülményei, pedig 2019 gazdaságilag a fénypont volt, 2020-ban már válságot tapasztaltunk. A fiatal keresőkre megint csak nem igaz, hogy takarékoskodni tudnának, mert az időszakra inkább a jövedelem elköltése a jellemző. Azonban amint a fiatalok összeházasodnak, elkezdődik a spórolás, ha másra nem, egy közös utazásra. Később azonban lakást, autót szeretnénk, erre pedig gyűjteniük kell – hangsúlyozta Molnár László.

Hozzátette: a KSH szerint a hiteltörlesztés és megtakarításnak számít, és ha így vesszük, akkor valóban rendelkeznek a fiatalok megtakarítással, hiszen lakást és autót is általában hitelre vesznek.

– Azonban a klasszikus értelemben vett megtakarítás, tehát hogy a bankszámlán egyre nő a megspórolt összeg, az kevesebbeknek adatik meg. 25 év alatt rövid távra célokra gyűjtenek az emberek, afölött pedig hosszabb távú célokra. Azt is olvasni, hogy van, aki már 30 éves korában a nyugdíjára gyűjt. Azonban ez sem jellemző, hiszen 45 éves koráig legtöbben a hiteleiket törlesztik – mutatott rá a vezérigazgató.

(A borítóképen: A fiatalok főleg rövid távú célokra gyűjtenek)