Számos előnye mellett az undor mégis legyőzi a rovarfehérjét

Magyarországon az emberek közel kétharmada sosem fogyasztana rovarfehérjét tartalmazó táplálékot és mindössze 8 százalékuk gondolja, hogy feltétlenül szükség volna a jövőben ilyen élelmiszerek bolti forgalmazására – derül ki az Agroinform.hu legújabb felméréséből.

Undorodunk tőle

Május elején az Európai Bizottság engedélyezte a lisztbogár lárvájának élelmiszerként történő forgalmazását a közösség területén. Hazánkban is működik már sikeres rovarlisztgyártó vállalkozás, igaz, itt egyelőre állati takarmány készül a rovarokból. Bár a tapasztalatok szerint a rovarfehérje sokkal kisebb területen, kevesebb vízigénnyel és alacsonyabb széndioxid-termeléssel állítható elő, mint a hagyományos állattenyésztésből származó fehérje, a kulturális és érzelmi averzió jelenleg áttörhetetlen akadályt képez az ilyen termékek térhódítása előtt.

A kérdőívre érkezett több mint 300 válaszból az derül ki, hogy mindössze a válaszadók 22 százaléka nyitott olyan táplálék elfogyasztására, amely rovarból származó összetevőt is tartalmaz. További 14 százalék ezt attól teszi függővé, hogy az adott összetevő felismerhető formában található-e meg az élelmiszerben (a feldolgozott rovarfehérje általában liszt vagy olaj formájában kerül az ételekbe). 64 százaléknyian azonban feltétel nélkül elzárkóznak ilyen ételek fogyasztásától, írják.

Az elutasítás leggyakoribb oka (54%) az undor, ugyanakkor sokan, a válaszadók 28 százaléka a kulturális identitás egyik elemeként tekint a rovarfogyasztás elutasítására. A fenntarthatósági érvekkel szemben 13 százaléknyian a növényalapú fehérjetermelés felfuttatását említik alternatívaként, további 5 százalék pedig a vegetáriánus vagy vegán életmódjával nem tartja összeegyeztethetőnek rovarok fogyasztását sem.

Kevesen tudják, de évtizedek óta napi szinten fogyasztunk – igaz, nem fehérjepótlás céljából –rovarokból készült élelmiszeradalékokat. Közülük a legelterjedtebb a kármin nevű, nőstény pajzstetvekből kivont színezék (E120), amely például vezető márkák húsipari és édesipari termékeiben (sajtok, kolbászok, gyümölcsjoghurtok, lekvárok és egyéb édességek, szeszes italok) is széles körben megtalálható.

Jó alternatíva

– Kifejezetten jó alternatívának találom a rovarfehérjéket. Aminosavak tekintetében az emberi szervezet számára nagyon jó forrás, a jelenleg használt növényi alapanyagokhoz képest pedig hatalmas mértékű minőségi javulást hozna magával az elterjedése – mondta Kottman Bence, miskolci táplálkozási tanácsadó és személyi edző. – Fenntarthatóság tekintetében is rengeteg előnnyel járna, egyedül a gondolatban való megszokás az, amit a mi európai társadalmunknak véghez kell vinnie a fejekben. Szerencsére más kultúrákban vannak rá példák, hogy teljesen alkalmazható a mindennapi élet során fehérje formájában, kiegészítőként pedig a „rovar-állaggal” sem kell találkozni. Szerencsére több módon volt lehetőségem kóstolni is, és abszolút megszokható íze van, feldolgozva bármilyen formában el tudom képzelni. Mindezekből jól látszik, hogy rengeteg érv szól mellette, részemről jöhetnek a tápláló rovarok! – avatott be Bence.

Tücsköt-bogarat

Béresné Gelencsér Edina is a nyitottak táborát erősíti. Időszakosan és kúraszerűen több vitamint és táplálékkiegészítőt szed, három gyermeke van és a terhességei, illetve a stressz különböző hiányállapotokat idéztek elő.

– A fehérjék szaga és íze amúgy is csapnivaló szerintem, a rovarfehérje is ilyen lehet, tehát vélhetően nem nagy a különbség, érzékelésre legalábbis. Sokak számára a tudat gusztustalan, hogy megesznek egy „bogarat”, de engem az ilyesmi nem zavar – mondta Edina. – Mi családilag már kóstoltunk szárított, sózott tücsköt is, érdekes volt. Én kipróbálnám, aztán attól függően építeném be a mindennapokba, hogy mennyire vált be, nem pedig attól, hogy miből van. Sőt, ha a környezetet is kímélnénk vele, az plusz pont lenne. Mellékes megjegyzésként hadd mondjam el, hogy az emberek simán elfogadják a szintetikus dolgokat, amik egyáltalán nem biztos, hogy egészségesek – tette hozzá.

Aki elzárkózik

Szabó Dávid irtózik a rovaroktól, az összes soklábú állatot ideértve. Már csak ezért sem enné meg a rovarból készült táplálékkiegészítőt, de nem csak ez az oka.

– Néhány éve elkezdtem kiiktatni az étrendemből az állati eredetű alapanyagokat. Nem eszem tejterméket, tojást és húst sem. Emiatt egészen biztos, hogy a rovarfehérjét sem próbálnám ki, még ha le is tudnám küzdeni az ezzel szembeni ellenérzésemet és mérhetetlen viszolygásomat – árulta el Dávid.

Vélhetően a többség ugyancsak így van ezzel, még ha nem is a vegánság az indok. És te mit gondolsz?

[eweb-voting id="5581250"]