Kíváncsiak a kis majmocskák

A kis huszármajmok az egyik legaranyosabb lakói jelenleg a Miskolci Állatkert és Kultúrparknak.

Kapaszkodnak az anyjukba

Szinte egyből az ő kifutójukba botlunk, ahogy elindulunk a bejárattól felfelé. Az idei évben két kölyök is született, így összesen már hét tagot számlál a huszármajomcsapat.

A majomgyerekek idejük nagy részét még anyjuk hasába kapaszkodva töltik, de egyre gyakrabban merészkednek le onnan, hogy felfedezzék a környezetet.

E cikk írója személyesen is láthatta azt, ahogyan a csöppnyi majmok mindennel játszanak, ami kezük ügyébe kerül, és már próbálgatják magukat az egyensúlyozásban is.

A szocializációban szintén előrehaladtak, sűrűn nyaggatják felnőtt társaikat, hogy foglalkozzanak velük.

A névadó bajusz

A majomfaj Afrika középső területeinek füves és fás szavannáinak főemlőse, akár 24 évig is elél.

A mezőgazdasági termelés miatt élőhelye egyre zsugorodik, és egyes területeken húsáért is vadásszák, ezért állománya fogyásnak indult – írja honlapján a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. – A hímekre jellemző kackiás bajuszáról és élénk narancsvörös szőrzetéről kapta a nevét.

Hosszú lábaival a talajon mozog a legotthonosabban. Látása és hallása különösen fejlett. A huszármajmok általában tíz-negyven fős csapatokba verődnek, amelyet nőstények, azok kölykei és egy vezérhím alkot. A hím gyakran magaslaton őrködik, míg a csapat többi tagja táplálékot – gyümölcsök, magvak, levelek, virágok, rovarok és tojások – keresgél.

Ellenséges ragadozók

A párzási időszaka a nyári hónapokra esik, mert az újszülöttek így éppen a november–január közötti esős évszakra jönnek világra, öt és fél hónap után. A kölykök tíz hónapos korukig szopnak, de néhány hónap után már igen aktívak. Természetes ellenségeik az oroszlánok, gepárdok, sakálok és hiénák, illetve a ragadozó madarak.

(A borítóképen: A huszármajomkölyök édesanyjához bújva)