Az Oltáriszentség tisztelete

A húsvéti ünnepkört lezáró, az eucharisztia tiszteletére rendezett katolikus főünnep az úrnapja, amelyet pünkösdvasárnap után két héttel tartanak. A Miskolc-Diósgyőri Római Katolikus Plébánián és a hozzá tartozó kisebb gyülekezetekben, Felsőhámorban és Ómassán ünnepi szentmisével és körmenettel emlékeztek meg a jeles napról június 6-án, vasárnap. Idén a szeptember 5–12-ig Budapesten tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületében ez különösen aktuális ünnep.

Jézus követésére hív

– Az úrnapja a katolikusok számára elsősorban hitvallást jelent és egyfajta kilépést a világba a templom falai közül – magyarázta Marosi Balázs atya, a miskolc-diósgyőri Szűz Mária Szent Neve templom káplánja. – Az ünnepen az átváltoztatott szentostyán, a körbehordozott Oltáriszentségen keresztül mutatják fel Jézus útját az embereknek az utcán, körmenet keretében. A szentostya átváltoztatása minden szentmisében az utolsó vacsora eseményeit idézi fel, amikor Jézus megtörte a kenyeret és kimondta, hogy az az ő teste. A hívek az Oltáriszentségben máig az élő Krisztust tisztelik. Az úrnapi körmenetben, amikor énekelve és imádkozva követik az eucharisztiát, arra hívják fel a figyelmet, hogy Krisztus tanítása az üdvösségre vezető út.

Virágba boruló templom

Az oltárdíszítés közösségi alkalom, amibe sokszor még nem hívők is bekapcsolódnak.

– Az úrnapja mindig a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök vagy vasárnap van, és hatalmas készület előzi meg. A családok és imacsoportok vasárnap hajnalban, még napkeltekor elkezdik díszíteni az utcát, a templomot és az úrnapi sátrakat. A négy égtáj felé négy úrnapi sátrat építenek. Általában zöld ágakból fonnak lugasokat, és a szentmise kezdetére friss virággal halmozzák el kívül-belül az oltárt Isten dicsőségére. Hagyomány, hogy az ünnepi körmeneten az abban az évben elsőáldozott gyermekek ünneplő ruhában virágszirmot hintenek az Oltáriszentség előtt. Ezzel a legnagyobb méltóság előtt fejezik ki a szeretetüket. A mi gyülekezetünkben az úrnapi szentmisén tartjuk az elsőáldozást – számolt be a pap. Szép és látványos ünnep az úrnapja, de nehezen érthető.

A mindennapok Istene

– Sokak szerint az úrnapja ma már nem mond semmit az embereknek, és csak külsőség. Így több helyen elhagyják a körmenetet. Valóban kevesen értik, hogy mi történik ilyenkor, de mégis egy jel, Diósgyőrben fontos jelentőséget tulajdonítunk neki. Az Oltáriszentség körbehordozása arra utal, hogy az Úr az emberek között, velük jár. Kilép a világba a kegyelmével, akkor is, hogyha kevesen követik. A körmenetekkel tehát azt fejezzük ki, hogy Isten része a mindennapjainknak, és a mi emberi életünk pedig része a teremtés művének – magyarázta Marosi Balázs atya.