Utcát neveztek el róla, hétfőn lenne a szülinapja

Egyik ilyen „ismeretlen” bizonyára Korach Mór, akinek február 8-án van a születési évfordulója, a róla elnevezett utca pedig Miskolcon, az Avas városrészben található.

Az életrajza szerint Miskolcon született 1888-ban. Kossuth-díjas vegyészmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

Középiskolai tanulmányait a fiumei állami főgimnáziumban végezte el 1907-ben, majd a budapesti József Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1911-ben. 1912–1952 között Olaszországban élt, ahol Maurizio Ko­rach, Marcello Cora néven vált ismertté mint vegyészmérnök és író.

A kerámiaipar nagyja

Az Olaszországban töltött évtizedek során behatóan vizsgálta a kerámiai nyersanyagok és a fajanszfesték vegyi összetételét, s nagyban hozzájárult a kerámiagyártási eljárások fejlődéséhez, az olasz kerámia­ipar felemelkedéséhez. 1928-ban Faenzában ő tervezte és építette meg az első, finomkerámiai termékek ipari mennyiségű égetésére alkalmas elektromos alagútkemencét. Tanítványával, Antonino dal Borgóval közösen kikísérletezték a csempekészítés új eljárását, találmányuk eredményeként terjedt el az úgynevezett kervitcsempe. Számos újítás és találmány fűződik a nevéhez.

Hazatérése után az általa szervezett Építőanyag-ipari Központi Kutatóintézet igazgatói posztját töltötte be. Majd kinevezték a Budapesti Műszaki Egyetemre a vegyipari és mezőgazdasági ipari gépek tanszékének egyetemi tanárává, 1957-től 1963-ig pedig a kémiai technológiai tanszék vezetője volt. Ezzel párhuzamosan, szervezőmunkájának köszönhetően 1960-ban létrejött a Műszaki Kémiai Kutatóintézet, amelynek igazgatói feladatait látta el 1968-ig.

Saját kedvtelésére ifjúkorától kezdve foglalkozott versírással, műfordítással, eszperantó nyelvészettel és festészettel is, olaszországi évei alatt Marcello Cora néven jelentek meg olasz nyelvű szépirodalmi művei, főként novellái és meséi.

(A borítóképen: Korach Mór)