családon belüli erőszak

2021.02.03. 20:00

Nagy próba a bezártság

A Belügyminisztérium 2020-as bűnügyi statisztikája szomorú képet mutat a családon belüli erőszak tekintetében.

Nagy-Hankó Krisztina

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetnek nem csak gazdasági velejárói vannak. Más bűnesetek mellett a családon belüli erőszakos cselekmények száma is nőtt 2019-hez képest. A korlátozások, a bezártság megviseli a szülők és gyerekek közötti kapcsolatot, a partnerek közötti viszonyt. A párkapcsolatok végletes problémája az unalom és a bizonytalanság. Az, hogy kevesebb új élményre, közös programra van lehetőség, nem tesz jót a kapcsolatoknak.

Nincs menekvés

– Alapvetően három dolog miatt növekedett meg a családon belüli erőszakok száma – vélekedett Tóth Andrea, az Igazságügyi Minisztérium Miskolci Áldozatsegítő Központjának megbízott pszichológusa. – Az egyik az, hogy most a téli időszakra esett a szigorítás, amikor hamarabb esteledik, mint tavasszal. Sokkal depressziósabbak az emberek normál esetben is, akkor is, ha nincs kijárási korlátozás. Ez ugyanis nagyobb feszültséget szül, amihez hozzájárul az is, hogy lassan egy éve, leszámítva azt a néhány nyári hónapot, össze vannak zárva a családok – fejtette ki a pszichológus. – Nagyon sok házaspár soha nem töltött ennyi időt együtt, mint most, hiába házasok már öt vagy tíz, netán tizenöt éve. Igazából nem tudták, mi is az együttélés. Ennek az a következménye, hogy még csak most kezdik egymást igazán megismerni. Hiszen bizonyos „­rossz” vagy idegesítő tulajdonságok eddig rejtve maradtak, csak most kezdik felfedezni a másikban. Az emberek feszültek, türelmetlenek, nehezen viselik el a másikat nagy dózisban. Akik nem kertes házban laknak, azoknak még az sem lehetőség, hogy a kertbe „meneküljenek”.

Nehezítő tényezők

– A másik tényező, ami nehezíti a helyzetet, ha középiskolás gyerek van a családban, aki a digitális oktatás miatt szintén otthon van egész nap. A kamasz hormonszintje miatt megváltozik a viselkedése, ami egy természetes folyamat, azonban időnként még inkább kiélesíti a konfliktust – mondta a szakember. – Sok vitát szülhet a gyerek viselkedése az apa és anya között. Hiszen az is veszekedéshez vezethet, hogy melyik fél mit és mennyit enged meg a gyereknek, akit valószínűleg ugyanúgy megvisel a bezártság, a beszűkült világ. A harmadik fő ok, ami vitákhoz vezethet, az alkohol, vagy annak hiánya. Hónapok óta be vannak zárva a kocsmák, vendéglátóhelyek. Ahol a házastárs gyakran tölti idejét akárcsak egy-egy ital elfogyasztása erejéig ilyen helyeken, és most nem teheti, az is feszültséget okozhat. Ez oda vezet, hogy otthon fogyasztja el az alkoholt, azonban a feleség vagy férj rászól, ami nem tetszik az adott félnek, emiatt agresszívvá válhat. Vagy pont azért lesz ingerült, mert nem ihatja meg a szokott adagot.

Mindezeken felül az is a kényszerű összezártság eredménye lehet, hogy egyszerűen megunja egymást a két fél.

Nem ismerem a páromat

– Sokan azzal keresik föl az áldozatsegítő központot, hogy már nem ismerik azt az embert, akivel együtt élnek. Nem ezt a nőt vagy férfit szerették meg és választották párjuknak, házastársnak – mondta Tóth Andrea. Hozzátette: többnyire arra panaszkodnak, hogy a párjuk nem figyel rá, nem segít neki, agresszívan viselkedik. De az is családon belüli erőszakhoz vezet sok esetben, és egyre többen jelentkeznek az áldozatsegítő központokban emiatt, hogy kiderül, a házastársnak szeretője van. Amit eddig könnyebben titokban tudott tartani a férj vagy feleség, mert többet volt távol az otthontól, de ez most jóval nehezebb. A lebukás esélye megnő, mert sokat van otthon együtt a család, és egy telefonra küldött üzenet elárulhatja a titkos viszonyt. Ez veszekedéshez, majd váláshoz is vezethet. Ha nem tudnak egymástól térben eltávolodni, akkor a kezdetben csak szóbeli bántalmazás később tettlegességig fajulhat.

– A szóbeli bántalmazás arra is képes, hogy a másik fél, amennyiben nem tud elmenekülni a szituációból, és már nem bírja a feszültséget, akkor öngyilkosságot követ el. Az esetek nagy részében a férfiak azok, akik kiabálnak vagy kezet emelnek a nőre, de nagy számban fordul elő az ellenkezője is. A nemek arányát tekintve nagyjából 60–40 százalék az eloszlás a férfiak javára – vélekedett a pszichológus. – Az áldozatsegítő központban egyéni vagy családos konzultációt is kérhetnek az ügyfelek, akár a gyermek jelenlétével együtt. A segítség formáját, a megoldást a probléma feltárása után tudják megadni.

A témát folytatjuk még. Egy későbbi lapszámunkban az Ökumenikus Segélyszervezet miskolci krízisközpontjának vezetője nyilatkozik a témával kapcsolatos tapasztalatairól.

(A borítóképen: A szülők közötti konfliktus a gyerekeket is nagyon megviseli)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában