Kicsi, barna és győztes

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” akciót, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét az emberek választhattak, három faj közül: cigánycsuk, kis őrgébics, sordély. Az internetes szavazáson a legtöbb – 3884 – voksot a cigánycsuk kapta, amely így a 2021-es év madara lett, a második, 3382 szavazatot szerző kis őrgébics és a 2605 szavazattal lemaradt sordély előtt.

Élőhelyek tűnnek el

– Az elmúlt néhány évben több madárfaj esetében feltűnt, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági művelés terjedésével egy időben csökkent az állományuk. A Bird Life International madárvédelmi program javaslatokat tett a probléma kezelésére – mondta Orbán Zoltán az MME szóvivője. – A 2021-es évre három olyan énekesmadárfajt választottunk az Év madara akció keretében, amelyek érintettek a kérdésben. Ezzel az volt a célunk, hogy az agrár élőhelyek biológiai sokféleségének csökkenésére és olyan, az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozható, természetkímélő mezőgazdasági megoldásokra irányítsuk a figyelmet, mint a szegély­élőhelyek meghagyása, növelése és a gyepek, gazosok égetésének tiltása.

A mezei verébnél kicsit kisebb, barna foltos, rovarevő madár a cigánycsuk.

– Magyar állománya 1999 és 2019 között 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195–210 ezer párra tehető. Élőhelyét sík- és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, parlagokon, csatornapartokon és gyümölcsösökben találja meg. A fészket a tojó alakítja ki kis kaparással a talajon, a sűrű növényzet takarásában. Évente kétszer költ 4–7 tojást, a fiókákat mindkét szülő eteti. Vonuló madár, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában tölti, de egyes példányok áttelelhetnek hazánkban – tudtuk meg.

(A borítóképen: Az év madara, a cigánycsuk a mezei verébnél kisebb)