Népbetegség az ételérzékenység

Az egészségtelen, rendszertelen táplálkozás és a nem természetes alapanyagokat tartalmazó, instant ételek fogyasztása miatt egyre több ember produkál ételérzékenységre jellemző tüneteket. Csitári Nikolett dietetikussal beszélgettünk, aki a tejtermékekkel összefüggő érzékenységek kapcsán felmerülő kérdésekre válaszol ingyenes tanácsadásán pénteken egy miskolci szaküzletben, a Győri kapu 24/B szám alatt 14-től 18 óráig.

Kezelés nélkül erősödik

– Az ételérzékenység hasonló módon jelentkezik, mint az ételallergia, viszont ott nem immunreakció miatt alakulnak ki a tünetek, és másfajta diétát kell alkalmazni – mondta Csitári Nikolett. – Legtöbben a tejre, a tojásra és a búzára érzékenyek. A tejben található laktóz okozhat intoleranciát, más néven laktózérzékenységet. Ez lehet veleszületett, de szerzett probléma is, amely tulajdonképpen a szervezet laktázbontó enzimjének teljes vagy részleges hiánya miatt alakul ki, egyénenként eltérő mértékben. A szerzett formája epekövességet, hasnyálmirigy-betegséget vagy a bélflórák sérülését követően jelentkezhet. A legjellemzőbb tünetek a haspuffadás, hasgörcs, illetve hasmenés, amelyek a tejtermékek elfogyasztását követően mutatkoznak. Kezelés hiányában a tünetek egyre erősödnek. Az ilyenkor felírt diéta teljes laktózmentes étkezést igényel, az esetek nagy többségében életreszólóan. Ma már léteznek speciális laktózmentes tejtermékek, de az érintettek jól teszik, ha laktáz rágótablettát vagy laktózbontó cseppet is tartanak maguknál.

Rostban gazdag étrend

A tejtermékekkel összefüggésben létezik még tejfehérje-érzékenység, valamint -allergia is.

– A laktózintoleranciával ellentétben a tejfehérje-érzékenységből 3–6 hónapos dietoterápia alatt meg lehet gyógyulni, és ennek nem létezik örökletes formája. Minden olyan anyagot, amelyre pozitív eredményt mutatott a korábbi teszt, teljesen ki kell iktatni az étkezésből. Majd a diétás időszak elteltével fokozatosan vissza lehet építeni őket az étrendbe. Ezt is okozhatja a bélflóra felborulása, amely a teljes immunrendszert meggyengíti. A bélflóránk állapotát lehetséges regenerálni szimbiotikumokkal, illetve pro- és prebiotikumokkal, magyarul élelmi rostokkal, amelyek a teljes kiőrlésű termékekben, müzlikben, korpákban és maghéjakban találhatók meg. A magyar konyha jellemzően rostokban szegény, ami hajlamossá tesz bennünket a különböző étel­érzékenységek kialakulására. A köreteknél nagyon fontos, hogy pszeudocereáliákat is fogyasszunk, mint a köles, hajdina, amaránt és quinoa. Ezek is alkalmasak ugyanis a rostok pótlására. Ha még nem alakult ki intolerancia, a tejsavbaktériumokat a savanyított tejtermékekből vihetjük be.

Az egészséges táplálkozási ajánlásban mindössze fél liter tej vagy tejtermék szerepel naponta. A nyomelemek, vitaminok fogyasztása is fontos része az egészséges táplálkozásnak – hangsúlyozta a szakember.

Pszichés háttere is lehet

A dietetikusok tesznek javaslatot rá, hogy milyen tesztet érdemes elvégezni a diagnózis felállításához.

– Ha ingyenes allergiavizsgálatra szeretnénk menni, azt egy belgyógyász gasztroenterológus vagy bőrgyógyász végezheti el. Az ételérzékenység vizsgálatát nem támogatja a tb, tehát azt csak magánúton, de beutaló nélkül is elvégeztethetjük. Egyébként az ételintoleranciák hátterében akár pszichés problémák, depresszió és erős szorongás is állhat. Gyakran bőrtünetek, sőt légúti gondok is jelezhetik ezt, amit ebben az esetben a diéta enyhít. Akinél már kialakult az étel­érzékenység, annak onnantól kezdve a bevásárlások alkalmával figyelnie kell az élelmiszerek összetevőit. Teljes kiőrlésű termékek esetében például első vagy második helyen szerepel a listában a teljes kiőrlésű liszt, amely minimum 55, de inkább 60 százalékban tartalmazzon teljes kiőrlésű rostot. A diétát pedig úgy kell kialakítani, hogy az elhagyott étel helyett valami mással pótoljuk az összetevőt – magyarázta a dietetikus.

(A borítóképen: A tej növényi vagy laktózmentes tejjel is helyettesíthető)