Korszerű ültetvényen jobb szőlő terem

A borszőlővel beültetett területek nagysága közel egy évtizede nagyjából változatlan Borsod-Abaúj-Zemplénben, a szüretelt szőlőmennyiség azonban 2019-ben látványosan csökkent a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint. A Tokaj-Hegyalján mintegy 35, a Bükkalján viszont 50 százalékkal kevesebb termésre csak részben magyarázat az akkori peronoszpórajárvány és a borpiac szabályozására bevezetett, a koronavírus-járvány kitörésekor újra megnyitott zöldszüreti és krízislepárlási támogatás.

A kényszerintézkedések kapcsán Bacsó András tolcsvai borász az Északnak arról beszélt, hogy a krízistámogatás nemcsak a termelőknek jelent átmeneti biztonságot, de lehetőséget kínál a szőlőbirtokosoknak arra is, hogy átgondolják a termőterületük fajtaválasztékát, a művelési technológiákat, és új utakat, módszereket keressenek a minőségi termelés jövőjének megalapozásához. Olyan irányba kellene elmozdítani a szőlőtermelést, hogy a valós piaci igényeket szolgálják ki, hosszú távon pedig elkerülhetőek legyenek az elmúlt években tapasztalt piaci zavarok a szüret idején.

Három év alatt

A szőlőbirtokok átalakítását, korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló beruházásokra 2020 novemberétől 12 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium. Segítséget kaphatnak 0,2 hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdák a fajtaváltáshoz, az ültetvények áttelepítéséhez, valamint a termesztéstechnológiai módszerek javításához. A támogatás a tevékenységek végrehajtásának költségeihez való hozzájárulásból és a bevételkiesést ellentételező pénzbeli kompenzációból áll, nagysága a rendeletben nevesített költségek 40 és 75 százaléka között lehet. A pályázók az egyéni tervükben legfeljebb hároméves időtartamra vállalhatják a szőlőültetvények megújítását.

Az agrártárca közölte: a forráshoz való hozzáférés keretfeltételei, a kérelmezés módszere alapvetően nem változott – kizárólag elektronikus formában lehet megtenni –, viszont előnyben részesülnek azok a szőlőtermelők, akik biztos felvevőpiaccal rendelkeznek a termésükre.

A szőlőtermelők terveiket november 30-ig nyújthatják be – 2021-től november 2. és 30. között – a Magyar Államkincstár erre a célra kialakított elektronikus felületén érhető el.

Dűlőmegújulás

Tokaj-Hegyalján több száz hektárnyi szőlőültetvényt még ma is az 1960-as, ’70-es években kialakított technológiával művelnek.

A termőterület átalakítására elnyerhető, 75 százalékos intenzitású támogatás ezért kitűnő lehetőség a megújulásra – fogalmazott Molnár Péter, a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, aki az idei szüret kapcsán is arról beszélt: a termelők munkájának megtérülése, vagyis a bevétel nagyban függ attól, hogy mennyire korszerű az ültetvény, és milyen önköltséggel tudja előállítani a bor­alapanyagot. A telepítési támogatások ezért tapasztalatai szerint korábban is népszerűek voltak a gazdák körében. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ennek köszönhetően a borvidék eddig elhanyagolt, ikonikus területei, nevezetes dűlői vonhatóak be ismét a minőségi bortermelésbe.

Bükkaljai százalékok

Borsod-Abaúj-Zemplén szőlőtermő vidékei között rosszabb állapotban a Bükkaljai borvidék van, ahol az ültetvények közel fele elöregedett – tudtuk meg Dósa Sándor hegyközségi elnöktől. Annak ellenére, hogy a zöldszüret intézményével idén is sokan éltek, így kevesebb szőlő érett be, a felvásárlási árak arányaikban nem követték a termésmennyiség csökkenését.

Tapasztalatai szerint a fiatal ültetvényeken idén is jó termés volt mind súlyban, mind cukortartalomban, az idősebb ültetvényeken viszont gyenge közepes minőségű szőlőt takarítottak be.

A korszerű, jól gépesíthető ültetvények és népszerű szőlőfajták telepítésével meglátása szerint erősödhetne a borvidék, a szerkezetváltási támogatás iránt azonban tavaly csupán két érdeklődő akadt.

Az idei pályázat iránt már nagyobb az érdeklődés, mondta, ami arra enged következtetni, hogy a szőlőtulajdonosok felismerték: a korszerűtlen ültetvények nem hoznak hasznot.

A bükkaljai szőlőterületek megújulása hosszú folyamat lesz, vetítette előre, aminek oka részben az, hogy még most is sok birtokrész van osztatlan közös tulajdonban, elaprózódtak az ültetvények.

A mostani támogatással meglátása szerint a borvidéknek alig 1 százaléka, 10-15 hektár újulhat meg a pályázatban adott hároméves időszakban, 2023-ra.