Az örökifjú Annuska néni

Nikolov Mihályné Annuska néni november 10-én lett 90 éves, ebből az alkalomból köszöntötték őt többek között az encsi önkormányzat képviselői. Az idős hölgy, bár túl van a 9. ikszen is, de olyan energikus, dolgos és életvidám, mintha feleennyi idős lenne. A születésnapi köszöntés után néhány nappal kerestük fel, és megtudtuk tőle, hogy a hosszú élet titka alighanem a sok-sok munka.

Annuska néni Tolcsván született, egy nyolcgyermekes család első gyermekeként. Ma már csak két testvére él.

– Később Erdőhorvátiba költöztünk, és bizony én már gyermekkoromban nagyon sokat dolgoztam. Mentem a szőlőbe, napszámra jártam a felnőttekkel, de annyit is dolgoztam, mint a meglett emberek – emlékszik vissza a régi időkre. – Édesanyám testvére Forrón lakott, így később én is elmentem Forróra, a malomba mázsálni. Itt találtam meg a páromat, és amikor összeházasodtunk, Fügödre költöztünk. Három fiunk született. Sajnos az egyik fiatalon, 43 évesen meghalt, beteg volt – szomorodik el az asszony, hozzátéve, a férje pedig 33 éve halt meg.

Éjjel, nappal

Annuska néni egész élete a munkáról szólt. Fiatal korában gondját viselte a gyerekeknek, vezette a háztartást, de dolgozott Miskolcon a vasútnál is, a vasúti kereskedelemnél.

– Nem volt nehéz munka, csak az volt a baj, hogy éjszakai műszakra is kellett járni. De amikor reggel hazajöttem, nem feküdtem le aludni. Mentem a földekre, mert cukorrépát és kukoricát termesztettünk a disznóknak, mert azt is neveltünk – sorolja Annuska néni.

És ha még mindez nem lenne elég, elárulja, hogy Fügödön az ő keze munkáját dicsérik a hengerelt házfalak. Amikor kifestettek egy-egy házat, neki szóltak, hogy „Annuska, megszáradt a festék, jöhetsz hengerelni!„ Még ma is vannak olyan épületek, amelyeken látszanak az általa felvitt minták. Annuska néni egyáltalán nem akad fenn azon, hogy a faldíszítés inkább férfimunka, mint mondja, ő szerette csinálni, így szívesen nekilátott, ha valaki megkérte.

Négy unoka

A mai napig is rendkívül aktív. Igaz, a nagy kertjét már nem műveli, de a virágait mindennap gondozza, az udvarát rendben tartja, összegereblyézi a leveleket, kihúzza a dudvát. Egy percig sem tud nyugodtan megülni. Néha elővesz egy-egy keresztrejtvényt, de aztán néhány magfejtett szó után szalad a dolgára. A vásárlást is egymaga intézi. Felül a buszra, bemegy Encsre, ott néha beugrik a fiához. A fia segít neki a nehezebb munkákat elvégezni, például a fakivágást, de egyébként nem szorul senki támogatására. A másik fia Pest megyében lakik.

Annuska néninek négy unokája és két dédunokája van. Gyakran találkozik az Encsen élő, első osztályos kis­ unokájával és a Miskolcon élő, felnőtt unokájával, aki az egészségügyben dolgozik.

– Én mindig vidám vagyok, engem mindenki szeret – búcsúzik Annuska néni.

(A borítóképen: Nikolov Mihályné Annuska néni)