Az igényes, tartalmi olvasást felváltja a rövid hírek böngészése

A Tárki – Társadalomkutatási Intézet Zrt.- 2020 nyarán végzett felmérése nagy hangsúlyt fektetett a magyar felnőtt lakosság olvasási és könyvvásárlási szokásainak megismerésére, valamint a pandémiával járó bezárkózás és annak hatásainak feltérképezésére. A felmérést már 2002-ben, illetve 2005-ben is végrehajtották, így átfogóbb képet kaptak a változásokról.

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke korábbi nyilatkozatába elmondta, hogy céljuk volt a kutatásba olyan szempontokat is beemelni, amelyeket a korábbi 2005-ös felméréshez képest újdonságot jelentenek, mint az e-könyvekkel és hangoskönyvekkel, valamint az online vásárlással kapcsolatos kérdések.

Rövid híreket olvasnak

A felmérés eredménye, hogy a lakosság teljes vonatkozásában csökkent a könyvolvasók száma. Gál Katalin úgy fogalmazott: – Az olvasás és a könyvolvasás között nagy a különbség. Úgy gondolom, hogy olvasni olvasnak az emberek – a telefonjukon híreket, véleményeket, újságcikkeket – egyszóval a rövidtávú olvasás megy. De a könyvolvasás más kategória, arra utal, hogy az értő és igényes, tartalmi olvasást kevesebben művelik. Mivel a mai felnőtt mintában lévő emberek közül sokan tizenöt éve még gyerekek voltak, felmerül a kérdés, hogy az olvasástanítási módszerek mennyire segítik az élményszintű olvasás megkedvelését.

Érdekes volt látni a karantén időszaknak az olvasásra gyakorolt hatását, a felmérésből kiderül, hogy sokaknak szabadult fel kellő idejük a tevékenységre. A tanulók, háztartásbeliek, szülései szabadságon lévők, munkanélküliek figyelemre méltóak az olvasási szokásai, mert aki az idejét olvasással tölti, műveltebb, okosabb lesz, valamint terápiás hatásának köszönhetően mentális védelmet is nyújt, amire az aktív korú inaktívak képviselőinek nagy szükségük van.

Hagyományos nyomtatott verzió

A tizenöt évvel ezelőtti felmérés azt mutatta, hogy 24 százaléka volt azon felnőttek aránya, akik rendszeresen olvastak, mára ez 13 százalékra csökkent. 2020-ban a felnőtt, magyar lakosság 34 százaléka mélyed bele egy-egy könyv történetébe, viszont több mint fele, 53 százalék saját elmondása alapján egyáltalán nem olvas könyvet. Az országos átlagnál többet olvasnak a nők, azonban a férfiak 59 százaléka szinte soha nem vesz semmilyen olvasmányt a kezébe. Nem csak a férfiak esetében, szimplán a nem olvasók körében olyan indokokat találni a tevékenység mellőzésére, mint a „nem szeretek olvasni”, vagy sokan időhiányra hivatkoznak, illetve azok száma is megemelkedett, akik a filmeket részesítik előnybe az olvasással szemben, vagy épp sportolással, interneten való böngészéssel töltik szabadidejüket. A válaszadók között nem meglepő módon olyan is akadt, aki a pénzhiány miatt mond le a lehetőségről.

Ami a könyvvásárlást illet, az idei évben a magyarországi felnőtt lakosság fele soha vagy szinte soha nem költ erre. 25 százalék évente néhány alkalommal, 9 százalékuk legalább félévente, 7 százalék negyedévente, további 1 százalékuk havi rendszerességgel vásárol könyvet. A könyvolvasás gyakorisága összefügg a vásárlás gyakoriságával, állapították meg a kutatások során. Továbbá arról is meggyőződtek, hogy a hagyományos nyomtatott verziók magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat.