Több lett a fehérgólya a dél-borsodi térségben

A Magyar Madártani Egyesület elkészítette a 2019. évi, ötévenként megismételt országos fészkelő fehérgólya-felmérés adatösszesítését. Az MME Monitoring Központ koordinálásával az egyesület munkatársai és önkéntesei a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálatával együttműködve 7376 fészkelőhelyet ellenőriztek, melynek során 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen gólyapár került elő. A felmérésből kimaradt településeket is beleszámolva 3900-4200 között volt a fészkelő fehérgólya-párok száma 2019-ben, míg a korábbi évtizedekben 4800-5500 párról tudtak.

Tények, számok

A korábbi Mezőkövesdi kistérség területén a fehér gólyák sűrűsége 100 négyzetkilométerenként 6-9 pár között alakult. A Mezőcsáti kistérség 18-22,7 közötti pársűrűséggel büszkélkedhet. A településeket vizsgálva Kövesdtől északra 0-1 körül volt, Mezőkövesden pedig 0-3 közötti volt a 100 négyzetkilométerre jutó gólya­párok száma. Tőlünk délre és délkeletre 9-27 között volt, míg Tiszavalk, Tiszabábolna, Gelej és Igrici térségében 27-150 közötti sűrűségben voltak jelen. A megyében a párok tavaly átlagosan 2,23 fiókát röptettek ki, ugyanakkor a fiatalok közül azonban sok már nem sokkal később áramütés miatt elpusztult, s a következő években az időjárás, a táplálékhiány, valamint a közel-keleti mészárlás csökkenti majd állományukat.

Húsz év alatt a fészkelő gólyák száma a Mezőkövesdi kistérségben jelentősen növekedett, Mezőcsát körzetében nem változott.

Az MME fölelevenítette, hogy az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött, de a világháború után ez felére csökkent, az 1960-as évektől ötezer körül stabilizálódott a párok száma. Az időjárás hatásai miatt az ezredforduló után viszont újabb csökkenés kezdődött, főként a Dunántúlon. A gólyaállományra hatott élőhelyük szűkülése, a fákról az épületekre, kazlakra költöztek, majd a villanyoszlopokra kényszerültek.

1941., az első országos felmérés óta megfeleződött a gyepek kiterjedése, duplájára nőtt a beépített területek aránya és a fehér gólyák által elkerült erdők mennyisége is. Befolyásolja számukat a nedves élőhelyek zsugorodása, a legeltetés visszaszorulása, a szántók vegyszerezése, a klímaváltozás miatt pedig átalakulnak a telelőhelyek.

(A borítóképen: Az egyik gólyapár Gelejen)

Kapcsolódó cikkünk: