Miért festik legtöbbször pirosra a húsvéti tojást?

Az ünnep magyar nyelvű elnevezése onnan ered, hogy ekkor ér véget a 40 napos böjt, a hústól való tartózkodás időszaka.

A húsvét egyik legfontosabb jelképe a tojás, azon belül is a pirosra festett változat. A hozzá kapcsolódó hagyományok és népszokások több száz évre nyúlnak vissza.

A hagyomány eredete

Honnan is ered a tojás pirosra festésének hagyománya?

A húsvéti tojás piros színe jelképezi Jézus szenvedését, akinek lehulló vére színezte meg a kereszt alá tett tojásokat. Ahogy a tojásból új élet fakad, úgy támad fel Jézus is az emberek megváltására.

Hazánkban a tojáshéjnak is fontos szerepe volt. A pirosra festett, apróra tört tojáshéjakat az utcákon szórták szét, Jézus kálváriájára emlékezve. Egyes helyeken a holtakról is megemlékeztek a húsvéti időszakban, a szokás részeként a sírokra egy-egy megszentelt tojást tettek.

A szentségekkel felruházott tojások korábban sosem vesztek kárba, voltak, akik folyóba dobták a festett változatokat, vagy beleszórták a patakba a megmaradt héjakat, hogy minél messzebbre eljusson az ünnep híre.

Vicces tojásjátékok

A húsvétot a böjt végeztével és a szép idő beköszöntével vidámság is jellemzi. Világszerte elterjedtek a tojásjátékok. A tojásgurítás egy szabadtéri játék. Általában egy helység melletti magaslatról, dombról gurították le a tojásokat, amelyeket a lent összegyűltek elkapkodtak.

Vicces játék a tojásösszeütés, melyet főleg fiúgyermekek játszottak a locsolkodás során összegyűjtött zsákmánnyal. Két szemben álló játékos kezébe fogott tojással igyekszik eltörni a másik tojását. Szórakoztató húsvéti játék még a tojáskeresés is.

(A borítóképen: A húsvét egyik legfontosabb szimbóluma a tojás)