13 izgalmas tény bolygónkról

Nagyon sok mindent lehetne írni április 22-e alkalmából: jó tanácsokat, patetikus értekezéseket, dorgálásokat, amiért nem vigyázunk rá, a klímaváltozásról, adhatnánk tippeket a környezettudatos élethez, vagy akár szívfacsaró adatokat is közölhetnénk. Ezektől azonban tartózkodnánk, helyette listába szedtünk néhány olyan érdekességet, amit talán nem mindenki tud erről a csodálatos bolygóról, ahol élünk.

– Tudósok szerint korábban az űrből lila színű volt a Föld. Hogy miért? Mert az ősi mikrobák a zöld színű klorofilltól eltérő molekulát alkalmazhattak, hogy hasznosítsák a napsugarakat, ez pedig az organizmusokat lila színnel látta el.

– A Föld naprendszerünk legnagyobb kőzetbolygója. A Jupiter átmérője egyébként a Földénél 11-szer nagyobb, de a Jupiter gázbolygó.

– Ha már kőzetek: tudomásunk szerint a miénk az egyetlen bolygó, ahol tektonikus lemezek léteznek. Hét nagy kőzetlemez alkotja Földünk külső burkát, amelyek átlagosan évente 2,5 cm-t mozdulnak arrébb.

– Újabb kutatások azt is jósolják, hogy ismét kialakulhat a szuperkontinens, a Pangea, a kontinensek újra egymás felé haladása miatt.

– Érdekes tény, de a bolygón nem mindenhol ugyanolyan a gravitáció. Az Andokban például nagyobb, míg a Hudson-öbölben kisebb. Ennek az az oka, hogy a bolygó se nem lapos, se nem tökéletes gömb alakú.

– Az időzónákat illetően is találhatunk érdekességeket, mint például azt is, hogy bár a Rose Atoll sziget mindössze 2000 km-re fekszik a Kirimati-szigettől, a két szomszédos sziget közötti időeltolódás pontosan 24 óra.

– Ha már idő: tudtad, hogy egy nap nem is 24 óra? A valóság az, hogy egy kerek nap 23 óra 56 perc és 4 másodpercből áll. Ezért is van szökőév. A naptári és a csillagászati év hossza nem esik egybe, ugyanis a csillagászati 5 óra 48 perccel hosszabb a naptári évnél. Ezért van az, hogy a naptári évünket ki kell egészíteni 0,2422 nappal, amit azonban nem tudunk megtenni minden évben. Így ezek a negyedek négyévente adódnak össze egy teljes nappá. Bővebben itt írtunk a szökőnapról.

– A bolygónk 30 kilométert tesz meg másodpercenként, míg egy puskagolyó mindössze 1-2 kilométert.

– A Földön rengeteg arany van, gyakorlatilag a teljes felszínét be tudnánk borítani vele. Azonban a nagy része a tengerekben és óceánokban található, ott is apró pikkelyekre bomlottak, és így nem éri meg a befektetett energia, hogy összegyűjtsék.

– Egyébként nem csak aranyat rejtenek a hatalmas vizek. Az óceánok több mint 90 százalékáról ugyanis szinte semmit sem tudunk, és ebbe beletartozik a teljes élőviláguk is. Becslések szerint a mélytengeri állatok alig 10 százalékát kategorizáltuk és azonosítottuk mindeddig, pedig az óceánok 99 százaléka állítólag lakható. 212 906 tengeri állatot tartunk ma számon, és cirka 25 millió vár még felfedezésre, amikről egyáltalán semmit sem tudunk.

– Azt tudtad, hogy a Földnek volt egy ikerbolygója, a Theia? A tudósok csak manapság kezdik elismerni, hogy az elmélet bizonyítható tudományosan, miszerint a távoli múltban a Földnek ikertestvére is létezett, amelyet Theiának neveztek el, és nagyjából a Marssal megegyező mérete lehetett. 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Theia a Földnek ütközött, és ebből a robbanásból szakadt le a Hold, majd kezdett keringeni a Föld gravitációs erejétől foglyul ejtve.

– Bolygónk legmagasabb pontja nem az Everest. A Himalája legnagyobb csúcsa a Mount Everest, amely 8 848-as magasságával állítólag a legmagasabb pont a Földön. Mivel a Föld nem tökéletesen gömb alakú, azaz az Egyenlítő mentén jóval nagyobb a kidomborodás, így az ott található hegyek a Föld középpontjától számítva magasabbra emelkednek, mint az Everest. Az Ecuadorban található Mount Chimborazo ugyan a tengerszinttől mérve csupán 6 267 méter magas, mégis, ha a középpontól számítjuk a magasságát, úgy 6 384 kilométerre van a a Föld középpontjától, míg az Everest 2,1 kilométerrel alacsonyabban. Egyébként innen ered a mondás is, miszerint ez mindennek a csimborasszója – ezek szerint nem véletlenül.

– Az Amazonas folyónak van egy földalatti követője, a Hamza, ami mintegy 4 kilométerrel a föld alatt csordogál, párhuzamosan az Amazonasszal. Majdnem 6 ezer kilométer hosszan és 400 kilométer szélesen folyik, és lassabban mozdul, mint a gleccserek.