A mozaikjáték fontos elemei az erdők

A magyar kormány célkitűzése, hogy 2030-ra 27 százalékkal növekedjen az erdők száma az országban, amiről Orbán Viktor beszélt az évértékelőjében. A WWF Magyarország szakértőjét kérdeztük az erdők szerepéről és az erdősítés gyakorlati vonatkozásairól.

Komoly vállalás

– Az erdő egy élő rendszer, ökoszisztéma. Sok ezer faj – növények, állatok, gombák, mikroorganizmusok – alkotja, amelyek mindegyike alkalmazkodott az adott földrajzi környezethez és a többi fajhoz egyaránt. A világon mindenütt találunk erdőket a szárazföldön, ahol van elég csapadék és nincs túlságosan hideg. Magyarországra a lombhullató fafajok alkotta vegyes erdők jellemzők, amelyek a legszárazabb tájegységekben füves területekkel alkotnak mozaikot – tájékoztatott Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.

Magyarország mintegy kétmillió hektárnyi fával borított területtel rendelkezik.

– A faállomány nagyjából fele természetes eredetű tölgy- vagy bükkerdő, illetve ártéri erdő. A fával borított területek másik fele nem erdő, hanem faültetvény – ezek az akácosok, nemes nyárasok, illetve telepített fenyvesek. Ha a honfoglalás idején meglévő 60 százalékos erdősültség nem is tűzhető ki reálisan célul, ennek fele is komoly előrelépés volna. Mindenesetre a magyar kormány célkitűzése rendkívül ambiciózus – az elkövetkező tíz esztendőben ehhez ugyanis évente 60 000 hektár erdőt lenne szükséges telepíteni. Természetesen nem lehetetlen, de a rendszerváltás utáni időszak legkedvezőbb éveiben is ennek csak ötödét-hatodát sikerült létrehozni – jelentette ki a szakértő.

Széltől, árvíztől véd

Európában több példát láthatunk arra, hogy kevés erdő maradt.

– Írország vagy Izland erdőtakarója szinte teljesen megsemmisült, de az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában sem maradt sok fával borított terület. Az erdők megfogyatkozása nyomán szárazabbá, szelesebbé válhat a terület, növekszik a talajerózió, gyakoribbá válhatnak az árvizek és egyes helyeken romolhat az ivóvíz minősége. A megmaradó erdőfoltokra sokkal nagyobb nyomással nehezednek az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, turizmus terhei, ami az élővilágot alkotó fajok egy részének megritkulásához, akár helyi kipusztulásához is vezethet. Például a nálunk gyakori harkályfajok vagy akár a szarvasbogár Nyugat-Európa egyes részein ritkaságszámba mennek – magyarázta az erdőprogram vezetője.

Őshonos fafajú erdők telepítésével valódi élőhelyeket hozhatnánk létre.

– Az ideális az lenne, ha az újonnan telepített erdők minél nagyobb része az őshonos fafajú tölgyesek, bükkösök gyarapítását szolgálná, méghozzá vegyesen, hogy a klímaváltozás várható hatásait sokféle módon kivédhessék a felnövekvő fák. Erőteljes szárazodás esetén például előtérbe kerülhessenek a szárazságtűrőbb fajok. Az őshonos fajok megtartásának legfőbb indoka, hogy a teljes élővilág hozzájuk kapcsolódik – hangsúlyozta a WWF Magyarország munkatársa.

Őrizzük az idős fákat!

Sokkal nagyobb területen lenne szükséges háborítatlan erdőket fenntartani.

– A fiatal erdőt ápolni szükséges mindaddig, amíg a fák meg nem erősödnek; adott esetben kerítéssel kell védeni a növényevő vadfajok – gímszarvas, őz, vaddisznó – ellen. Síkvidéken sok helyen fontos lehet a vízellátottság javítása, az eredeti vízrajz helyreállítása. Az erdők helyben és globálisan is enyhítik a klímaváltozás hatásait, hiszen árnyékot adnak, párásabbá és tisztábbá teszik a levegőt, csökkentik a szélsebességet és a faanyagban megkötött szenet tárolnak. Kiemelten fontos lenne a természetvédelmi és klímavédelmi szempontból értékes idős erdőket nagyobb számban megőrizni, és nem automatikusan kitermelni azokat, amint elérik a 120-130 éves kort – zárta Gálhidy László.