Nagyböjtről mindenkinek

A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, amikor Jézus szenvedését, halálát és feltámadását ünnepeljük három napon át. A feltámadás napját megelőző, hamvazószerdával induló negyven napot nevezzük nagyböjtnek.

– Hamvazószerdán hamuval hintik meg a katolikus hívek homlokát, ami az elmúlásnak a jele, és annak, hogy porból lettünk. A negyvenes pedig egy szent szám a Bibliában, aminek szimbolikus, misztikus és szakrális értelme van. Arra utal, hogy a zsidók negyven évig vándoroltak a pusztában, és Jézus is negyven napig böjtölt a sivatagban – tudtuk meg Juhász Ferenc atya esperes, pápai káplántól, a Mindszenti templom plébánosától.

Bűnbánati alkalmak

A böjti időszakban az ember megpróbálja nagyobb önfegyelemmel élni az életét.

– A régi időben elsősorban az étkezésre, a mulatozásra és a hangoskodásra vonatkozott az önmegtartóztatás. Nem ettek húst vagy zsírosat, hanem inkább hallal pótolták azt. Napjainkban kiszélesedett a paletta, mert a régi szokások már nem tarthatók. Ugyanakkor a péntekek szigorú bűnbánati napok lettek, amikor a tizennégy és hatvan év közötti katolikusok egyáltalán nem esznek húst. Hamvazószerdán és nagypénteken pedig csak napjában egyszer lakhattak jól. Akik ezt valamilyen egészségügyi ok miatt nem tudják betartani, azok jó cselekedetekkel válthatják ki az étkezési tilalmat. A böjtön kívül más bűnbánati alkalmak is segítik a vallásos emberek lelki megtisztulását a húsvétot megelőző időszakban. Ilyen például péntekenként a keresztúti ájtatosság, amelynek keretében Jézus szenvedéseinek állomásait imádkozzuk végig. Ehhez művészeti alkotásokat is segítségül hívunk, és passiójátékokat játszunk. A kötött imák közül pedig a fájdalmas rózsafüzér kap nagyobb hangsúlyt – sorolta a plébános.

A böjtnek nemcsak vallási, hanem szélesebb körű vonatkozásai is vannak.

– Az egyik ember eleve azért böjtöl, mert istenhívő, és a vallásának, egyházának ezek a törvényei, ezen az úton jár Isten felé. Viszont a másik, aki nem vallásos, szintén megpróbálhatja magát fegyelmezni azért, hogy ráérezzen, hogy van ereje saját maga fölött. Nemcsak bizonyos ételekről, hanem sok minden másról is le lehet mondani, hogy egy kicsit fékezzük gyarlóságainkat. Például az internetfüggők vagy más függőségben szenvedők önmérsékletet gyakorolhatnak, a másokat folyton szidalmazók kibékülhetnek egymással, akik pedig állandóan dolgoznak, másra is koncentrálhatnak – ajánlotta a pap.

A negyven nap alkalmas arra, hogy a szervezetünk és a mentalitásunk is átálljon, és megtanuljunk fegyelmezettebbek lenni.

– A bűnnek és az emberi hibáknak is a fő oka, hogy azt gondoljuk, nincs erőnk lemondani valamiről. Aki viszont erősen elhatároz egy jó célt, megtapasztalhatja, hogy felülről is segítséget kap hozzá. Világunkban sok minden vonja el a figyelmünket a fontos dolgokról és arról, hogy milyen sebeket ejtünk egymáson és a Földünkön. A bűneinkről való lemondással kinyílik előttünk a világ, érzékenyebbek leszünk mások problémáira. Tiszteletet válthatunk ki a környezetünkből, illetve Isten dolgaira is könnyebben rálátunk – magyarázta Juhász Ferenc atya.

(A borítóképen: A nagyböjt szimbolikus, szakrális és misztikus időszak | Fotó: Shutterstock/Illusztráció)