Megszámolták a fülesbaglyokat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több mint negyven éve mindig megválasztja az év madarát, idén az erdei fülesbagoly az. Január végén Dél-Borsodban számba vették a településeken telelő madarakat, tudósít róla a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja. Az akciót korábban a Nimfea Természetvédelmi Egyesület szervezte 2009- ben, az idei évtől viszont már az MME Ragadozóvédelmi Szakosztálya koordinálja, csatlakoztak hozzá a BNPI Dél-borsodi Tájegységének természetvédelmi őrei és az MME Bükki Helyi Csoportjának önkéntesei is.

Télen könnyebb

Balázsi Péter természetvédelmiterület-felügyelő írása szerint télen lehet leginkább összeszámolni a baglyokat, hiszen behúzódnak a falvak, városok nyugodtabb részein található fákra, facsoportokra. Ebben az időszakban a baglyok akár több tucatnyian is nappalozhatnak egy-egy arra alkalmas fenyőn, tuján, ritkábban nyír- vagy fűzfán, majd alkonyatkor innen repülnek ki a közeli mezőgazdasági területekre, ahol leggyakrabban pockokra, egerekre vadásznak. Hajnalban térnek vissza a megszokott pihenőhelyeikre, és itt sokszor nem is látszanak ki a sűrűből, csak a fák alatt lévő köpeteik és ürülékük árulja el jelenlétüket. A köpetek gyűjtése, majd a benne található csontok meghatározása nagy segítséget nyújt a terület rágcsálófaunájának megismerésében.

A január 24–27. között felmért 28 dél-borsodi településből 18-on találták meg az erdei fülesbaglyok nyomait, és összesen 556 példányt tudtak megszámolni a nappalozóhelyeken. Legnagyobb számban Szentistvánon (98 példány), Tiszadorogmán (85), Mezőcsáton (70), Mezőkeresztesen (70), Borsodivánkán (60) és Tiszakeszin (50) találták meg őket. Ez a tavaly 9 településen talált 181 egyedhez képest jelentős növekedés, ám ezt az is okozza, hogy 2019-ben jóval kevesebb helyen tudták keresni ezt a madárfajt.

– A felmérés során természetesen más településeken is találtunk nappalozó erdei fülesbaglyokat. Mezőkövesden például hetet, a környékbeli települések közül többek között Füzesabonyban, Makláron, Négyesen, Tiszabábolnán, Tiszavalkon, Gelejen, Ároktőn is voltak baglyok. Természetesen más közeli településen is elképzelhető, hogy akadnak még eddig nem ismert nappalozóhelyek. Kevésbé a települések mérete, inkább a települések környéki földeken található táplálék mennyisége, valamint a baglyok nappali elrejtőzésére alkalmas, nyugodtabb fák befolyásolják számukat. Sajnos olyan helyek is vannak, ahol régebben ismertünk nappalozóhelyeket, de a fák kivágása vagy a zavarás mértékének a növekedése miatt eltűntek a baglyok. Az idei évben nem találkoztunk más fajjal az erdei fülesbaglyok között, de az elmúlt években előfordult réti fülesbagoly, gyöngybagoly és kuvik is köztük – mondta el lapunknak Balázsi Péter.

A mindennapokban egyébként a településeken is költő kuvikkal találkozhatnak az emberek, a szintén kultúrakövető gyöngybagoly megtalálása már sokkal nehezebb.

(A borítóképen: Fülesbagoly | Fotó: MediaWorks)