2020.01.03. 12:30
A vízkereszt ünnepén eltávoznak az ártó erők
Január 6-án Krisztus megjelenését és a napkeleti bölcsek látogatását ünnepeljük.
Hagyományos, görögkatolikus vízszentelés a Bódván 2019-ben
Forrás: ÉM-Archívum
A karácsonyi ünnepkört az egyik legősibb keresztény ünnep, a vízkereszt zárja le január elején, amelynek görög elnevezése, az epifánia, magyarul jelenlét, Jézus Krisztus megnyilvánulására utal.
– A vízkereszt annyiból különleges, hogy a Kárpát-medence területén a népi hagyományokkal keveredik. Ilyenkor megpróbáljuk kiűzni a sötétséget azáltal, hogy Krisztus világossága felragyog és szétárad a világban – mondta Juhász Ferenc atya, a miskolci Mindszenti templom plébánosa. – A Szentírásban olvassuk, hogy három napkeleti bölcs egy csillagot követve elindult, és megtalálta a betlehemi gyermeket egy istállóban bepólyálva a jászolban, szüleivel, Máriával és Józseffel. A három király aranyat, tömjént és mirhát vitt neki ajándékba, ami Krisztus hármas tisztére utal, a királyi, az isteni és a megváltói funkciójára, tehát a szenvedéseire. A különös látogatásnak olyan áthallásos üzenete van, hogy nemcsak a zsidó nép, ahová Jézus Krisztus született, hanem az egész világ Istenként tiszteli a kisdedet, és megjelenik a világ előtt, felragyog az Ő dicsősége, és mi hívek felismerjük benne az Isten fiát.
A házszentelés ideje
Január 6-án Jézus Krisztus keresztelőjére is emlékezünk.
– A vízkereszt nevében benne foglaltatik magának a víznek a szentsége, amely az élet forrása, és napjainkban már védelemre szorul. Amikor Krisztus a Jordánban alámerítkezett, és Keresztelő János megkeresztelte, a folyó vize is megszentelődött. A legtöbb vidéken ilyenkor szentelik meg a templomokban a vizet, amivel aztán megszenteljük a hívek lakásait egy teljes évre, hogy mindenféle betegség, ártó erő, gonoszság eltávozzon, és a békesség költözzön be otthonaikba. Tehát a templomokból elvisszük azt a szakralitást, amelynek egyébként is ott kellene lennie a házakban. A megszentelt helyiségeket betű és számkombináció jelzi, az adott év és Gáspár, Menyhért, Boldizsár neveinek kezdőbetűivel, ami az Áldás legyen és maradjon ezen a házon! latin mondás rövidítése is egyben. Egész évben imádságainkkal támogatjuk azokat a családokat, akiktől ilyen meghívást kapunk – tudatta a plébános.
Belső megszentelődés
Magyarországon a régi időkben mozgó ünnep volt a vízkereszt.
– A vízkeresztet korábban hazánkban a hozzá legközelebb eső vasárnap ünnepelték. Európa más keresztény országaiban azonban mindig a napján, tehát január 6-án. Német nyelvterületen több helyen munkaszüneti nap is. A Magyar Püspöki Kar ugyanezt indítványozta nemrégen, hogy a hívők el tudjanak menni a parancsolt ünnepi szentmisére Magyarországon is. Ilyenkor arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a profán dolgainkat sem szabad teljesen kivonni Isten szerető jósága alól. Azaz nemcsak a templomban kell törekednünk a szentségre, hanem pontosan a vízszentelés által azt tapasztalhatjuk meg, hogy az otthonainkat is megáldja az Úr. Sőt vallásos családokban sok helyen van egy kis szenteltvíztartó. Ahogy belépnek a lakók, belenyúlnak és keresztet vetnek, hogy ezzel is kifejezzék, hogy szeretnék magukat megtisztítani belsőleg is a gyarlóságoktól, amelyek az otthonukon kívül érhették őket – magyarázta Juhász Ferenc atya.