Indián nyár Aggteleken

Az embernek olykor szüksége van arra, hogy kiszakadjon a rohanó hétköznapok folytonos zakatolásából és feltöltődjön, élményeket szerezzen. A legtöbben ismerjük, milyen nehéz összehozni egy baráti társaságot, akár csak egy délutáni kávézásra, és mennyi szervezést igényel egy nagyobb létszámú csapat összeverbuválása, kiváltképp, ha több napról van szó. De ha kitartóak vagyunk, össze lehet hozni, ahogy nekünk is sikerült, a tizenöt főből álló kis csapatunk egy csodálatos hétvégét töltött Aggteleken.

Barátok, gyerekek, kutyák, pompás időjárás: a kellemes időtöltés garantált, pláne, ha adunk hozzá finom ételeket, pálinkát és egy csodaszép erdőt. Az első élmény, ami a színpompás fák lombjai és a verőfényes októberi napsütés mellett éri az embert, a friss hegyi levegő. Szinte érezni, ahogyan kristálytisztán áramlik a tüdőbe, megtölti az orrokat moha, gomba, falevél és még mindig zöldellő fű illatával, a természet ínycsiklandó parfümjével. Megérkezvén mi mással is lehetne nyitni egy szuper hétvégét, mint egy kolbász-szalonna-zöldség-padlizsánkrém-hagymáskenyér kombinációból álló uzsonnával, hogy aztán újult erővel eshessünk neki a kipakolásnak és a többiek bevárásának? A mesebeli rönkházikó lassan megtelik élettel, a természet hívogat, a csapat több kis csoportra oszlik: ki íjászkodik a réten, ki a kutyákkal fetreng a fűben, ki a gyerekekkel alszik, ki társasjátékozik. A sárga, arany, vörös, rozsdás, zöld színben lengedező levelek rengetege hívogat, minek is ellenállni, jólesik egy nagy séta egy szál pólóban a Zemplén rejtekében. Terméstől roskadozó kökény- és csipkebogyó bokrok szegélyezte ösvényen baktathatunk a hegyen fölfelé, hogy a hátizsákunkat teleszedve a finomságokkal, végül a lélegzetelállító panorámában gyönyörködhessünk. A kis padon a látkép előtt egy szerelmespár turbékol, festői romantika. Az indián nyár kényeztető, este sincs hideg, visszaérve a kirándulásból jólesik leülni a szürkület tompa fényeiben a tűz köré, és főzni egy vadpörköltet juhtúrós galuskával. Mennyei lezárása a tartalmas napnak, ahogy mindenki körbeüli az asztalt és jóízűen falatozik, nagyokat kacagva, és valahonnan egy torta is előkerül, születésnap lesz hamarosan, előre iszunk a medve bőrére.

Másnap, indulás előtt még egy pazar reggelivel érdemes megkoronázni a pihenést, a csavargáson szedett őzlábgomba kerül a rántottába. Még belefér egy kis sütkérezés a ház előtt, kávét szürcsölve, aztán nehéz szívvel szedjük össze a cókmókunkat és veszünk búcsút Aggtelektől és a „lélek-töltőállomástól”.

Az ősz a legszebb arcát mutatta meg nekünk a múlt hétvégén, érdemes mindenkinek kihasználni a vénasszonyok nyarát és feltöltődni a természetben!