Nyíracsádon bukkant fel a sellő

Debrecen, Nyíracsád - A hableány viharos körülmények között éppen tíz éve merült alá Debrecenben.

Katona Gyula, Nyíracsád akkori polgármestere egy fotón látta az alkotást, és megtetszett neki. Felkereste tehát a művészt, hogy szívesen látná a szobrot a településükön. Így indult a nyíracsádi történet, s most Pázmándi Antal szobra a falu egyik terét díszíti. De hogy kerülhetett oda?

Országos visszhanggal

Az országos sajtóban is visszhangot keltett, a Napló pedig több cikkben többször foglalkozott azzal, miért vágták le 2001 nyarán a debreceni főtérre tervezett kompozícióról a sellőt. Egyesek szerint – s ezt az alkotó, Pázmándi Antal szobrászművész is megerősítette – Kósa Lajos polgármester felesége kijelentette, hogy szerinte a sellő nem illik oda. Az ő ízlése döntött – mondták tehát.

Varga László, a beruházásért felelős polgármesteri hivatal főosztályvezetője képtelenségnek tartotta ezt az feltételezést, és kijelentette: a lakosság köréből szóban és levélben megnyilvánuló tiltakozásoknak engedve a város vezetői döntöttek a sellő eltávolításáról. Letették a városgondnokság pincéjébe.

Előző nap dr. Nagy Attila lefotózta és egy debreceni leporelló záró lapjaként közzé is tette (lásd a mellékelt fotón).

„Vegyétek meg nyugodtan”

A kerámiaalakot – melynek fején a karneváli kalap a debreceni virágkarneválra, a kezében lévő könyv a városnak a tudományokban való otthonosságára utal – Pázmándi Antal magával vitte Budapestre. Katona Gyula megnézte, aztán beszélt Kósa Lajossal, mert „nem akartam, hogy emiatt valami félreértés legyen” – idézte, hozzátéve a debreceni polgármester reakcióját: „vegyétek meg nyugodtan”.

– Igaz, hogy Pázmándi Antal nem Nyíracsádra szánta, de sikerült elnyernünk a szimpátiáját, s hozzájárult, hogy megvegyük – sorolja a volt polgármester. Nagyrészt pályázati pénzből fizették ki, majd elhelyezték egy raktárban, hiszen alkalmas teret is építeni kellett. Kertai Lászlót, a debreceni Kossuth tér tervezőjét kérték fel a nyíracsádi park megtervezésére is. Az első pénzügyi pályázatuk sikertelenül zárult, majd a vonatkozó törvények változása miatt telt az idő, látszólag haszontalanul. 2010-ben kaptak végre értesítést arról, hogy 28 millió forintot nyertek. A terv megvalósítását a közben többször újjáalakult képviselő-testület és az új polgármester is támogatta.

Azt mondja, szeretik a sellőt

Az idén augusztus 19-én tehát ünnepélyes keretek között felavathatták a teret, melynek fő helyén a szökőkút és Pázmándi Antal sellőszobra áll. Arról nincs tudomásunk, hogy Nyíracsádon a lakosságnak bármi kifogása lett volna az alkotással szemben. Ellenkezőleg: Katona Gyula azt mondja, esténként a fiatalok kifejezetten szeretnek a szobor és a szökőkút körül üldögélni.

HBN-SZK

Nyíracsádra került a sellő

A debreceni Kossuth tér építésekor hónapokig attól volt hangos volt a megyei sajtó, hogy a főtér frissen elkészült szökőkútjáról leszerelték a sellős szoboralakot.