A „Trianon könnyei” Konyáron

Konyár - Augusztus 6-án, szombaton ünnepélyes keretek között zárult a II. Konyári Fafaragó Tábor a helyi szabadidő parkban.Ennek apropóján kérdeztük a művészeti vezetőt Drienyovszki Jánost a tábor programjáról, az elkészült alkotásokról. A kiállítók közül Győri Balázs a nádudvari kézműves iskola faművességet tanító tanára és Deczki Kálmán fafaragó is nyilatkozott a tábor zárónapján.

Drienyovszki János: - Örömmel töltött el bennünket, hogy ismét meghívást kaptunk Konyárra, az idei fafaragó táborba, ahol szűk egy hét alatt olyan alkotásaink születtek, amelyek összeszedettséget, komplex gondolkodást, és profi alkotói munkát követeltek meg tőlünk. Az idei tábor egy központi témára épült, ez a „Trianon könnyei” fantázianevet kapta. Az általam készített kompozíció kiindulópontját egy lábon száradt gyökeres tölgyfa törzs adta, ami kettéhasított állapotában jelenik meg. A hasadékban egy nagy könnycsepp látható. A fatörzsbe szorult könnycsepp az elszakadás fájdalmát jelképezi, a hatást tovább fokozza, hogy a fatörzset két oldalt láncok feszítik szét. Ez az alkotás vizuális eszközökkel a szomorú történelmi tényt kívánja szemlélteti, melynek hatására a tőlünk elszakadó magyarság összetartozása tovább erősödött. A tapasztalataim szerint ennek a falunak, ennek a kis közösségnek van igénye mindarra, ami itt - a tábor egy hete alatt megszületett. Alkotásainkkal Konyár faluképét szeretnénk színesíteni. Örömünkre szolgál, hogy ígéretet kaptunk a tábor jövő évi megrendezésére is.

Deczi Kálmán: - A „Trianon könnyei” alkotásommal azt szerettem volna szimbolizálni, hogy igaz el vannak vágva mesterségesen a gyökerek, de az összetartozás nem szakad meg. Idegen anyagot, vasat is tartalmaz a művem, nem véletlenül. Ez azt jelképezi, hogy idegenek szakítottak szét minket magyarokat, de a tudatunk, a magyarságunk nem változott és nem változik meg soha. A könnyhullást, a családok szétszakadását a vörössel kiemelt vonal jelképezi a fagömbön, ami vassal átszúrtan akár nemzetünk szívét is jelképezheti. Az alkotás egyben a nő-férfi összetartozását is szimbolizálja, ami éppoly erős, mint a magyar nép összetartozása. Én harmincöt évesen kezdtem el a fával, a faművességgel foglalkozni. Hobbimnak tekintem, szeretetből dolgozom a fával. Munkáim vannak kiállítva Hosszúpályiban a Szoborparkban, a Debreceni Állatkertben és Lengyelországban is.

Győri Balázs: - Az idei fafaragó táborban, a rövidke hét alatt két padot és egy hirdetőtáblát készítettünk el. Kellemes fogadtatásban és vendéglátásban részesültünk. Az megszülető munkákat Szőnyi Sándor és Rácz Máté alkotótársaimmal, tanítványaimmal készítettük. A padok szélezetlen pallókból kivágott elemekből épültek össze. Rajtuk figurális motívumok – két állat: egy ló és egy madár jelenik meg, valamint leegyszerűsített formájú égitesteket is ábrázolunk. Reméljük a helyiek és az idelátogatók örömüket lelik majd a használat során munkáinkban. Engem személy szerint a szakma iránti szeretet és a nagyfokú érdeklődés sodort erre a pályára. Tanítom is a faművességet Nádudvaron. Rendszeresen járunk kézműves táborokba nyaranta és jó érzés számunkra, hogy itt, Konyáron is minden évben itt lehetünk.

Drienyovszki János fafaragó művész, alkotásai láthatók a megyében:

- Hosszúpályiban a Szoborparkban, melynek címe: Tavasz

- Debrecenben a Megyei Könyvtár udvarán – Gaia Földanya című munkája.