Gazdaság

2015.11.13. 09:36

Munkajog: munkabér levonás tartozás miatt

<strong>Tisztelt Jogsebész!</strong> <strong>Az lenne a kérdésem, hogy a 2015-ben hatályos törvények alapján milyen jogcímen és mennyit lehet letiltani a munkabérből? És előfordulhat-e hogy a bank letiltatja egy házaspár mindkét tagjának fizetésének 100%-át tartozás miatt?</strong> Köszönettel.

Tisztelt Jogsebész!

Az lenne a kérdésem, hogy a 2015-ben hatályos törvények alapján milyen jogcímen és mennyit lehet letiltani a munkabérből? És előfordulhat-e hogy a bank letiltatja egy házaspár mindkét tagjának fizetésének 100%-át tartozás miatt?

Köszönettel.

2015. 01. 28.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A Munka Törvénykönyve, pontosabban a 2012. I. törvény 161.§ -a szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkáltató a munkabérből levonást teljesíthet. A munkáltató tehát csak a törvényben meghatározott esetekben élhet a munkabérből való levonással, egyébként a munkabért akkor is ki kell fizetnie, ha anyagi igénye van a munkavállalóval szemben.

A munkabérből való levonás jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján történhet.

a)  A jogszabály alapján való levonás jellemző esetei a személyi jövedelemadó előleg és a társadalombiztosítási egyéni járulékok jogcímen történő levonások.

Jogszabály alapján az alábbi az adókat és járulékokat kell levonni 2014-ben:

  • a személyi jövedelemadó előleget, adót a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mértékben,
  • 8,5 százalék egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulékot, amiből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4  százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék,
  •  10 százalék nyugdíjjárulékot.
  • b) Végrehajtható határozat lehet bírósági, vagy közigazgatási határozat pl. gyermektartás, szabálysértési bírság, köztartozás esetén. A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen bankszámlán történő letiltással, vagy végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló  munkabéréből való levonással.

    A végrehajtható határozat alapján történő munkabérből való levonás korlátozott, az csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.

    A jogszabály alapján történő személyi jövedelemadó és a járulékok levonása a bruttó munkabérből történik. Minden egyéb letiltás alapja a nettó munkabér. Nettó munkabéren a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok levonása utáni munkabérrészt kell érteni. A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel. Levonás szempontjából munkabérnek minősül a betegszabadságra kifizetett összeg, a végkielégítés, és a bónusz, illetve a jutalom is.

    A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját.

    A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkavállaló munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és fizesse meg a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. A letiltás alapján történő levonásnál a nettó bért, vagyis azt a

    munkabérrészt kell figyelembe venni, amely a munkabérből jogszabály alapján levonandó adó- és járulék jellegű összegek levonása után fennmarad.

    A munkabérből általános szabály szerint a levonás maximális mértéke 33 százalék, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni.

    Kivételesen a nettó munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás az alábbi esetekben:

  • a tartásdíj,
  • a munkáltatónak a munkavállalóval szemben fennálló munkabér követelése,
  • a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás,
  • több letiltás egyidejűleg.
  • Mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész, vagyis a levonásmentes munkabérrész, ami jelenleg 28 500 forint. Ez alól kivétel a gyermektartásdíj és szüléssel járó költség érvényesítése.

    Egyébként a levonásmentes munkabér vonatkozásában a munkavállaló sem kérheti a munkáltatótól olyan mértékű levonás teljesítését, aminek következtében nem kapja meg a levonásmentes munkabért, vagyis a 28 500 forintot, mivel ez a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.

    A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

    Ne feledje, joga van kérdezni!

    Tisztelettel,

    dr. Balogh Endre

    Onlinejogsebesz.hu

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!