A csillogó Hollywood kulisszái mögött

A magyar filmstúdiókban – például a Mafilmnél Pesten és Fóton vagy a Korda Filmparkban Etyeken – Pintér Anina szerint szinte bármit le lehet forgatni. A helyszínek kiválóak, a szakemberek képzettek, így számos amerikai produkció is hazánkban készül. Ez kedvező a Nyíregyházáról származó szakember számára, aki, ha alkalom nyílik, szívesen köti össze a filmes feladatokat rövid családi látogatásokkal. Június elején egy ilyen alkalommal beszélgettünk.

Miért döntött öt éve Kalifornia mellett, holott Magyarországon és Olaszországban is ígéretes karrier kezdetén tartott?

Ha gyakorlatiasan akarom megfogalmazni, friss házasként férjemmel elhatároztuk, új helyen kezdünk új életet. Mivel mindketten a filmvilágban vagyunk érdekeltek – férjem, Theo Green filmzeneszerző főleg Londonban dolgozott, én pedig javarészt Rómában –, azt gondoltuk, ha már váltunk, menjünk együtt Hollywoodba, a filmipar szentélyébe. Voltak persze előzmények: párom vállalt feladatokat Amerikában is, én pedig már több éve minden alkalmat megragadtam, hogy vagy munka, vagy magánprogram révén tapasztalatokat szerezzek a tengerentúlon.

Hogyan fogadta önt, Európából érkezett fiatal szakembert Hollywood, ahol jobbára ikonok uralják a pályát?

Amerika befogadó, mindig sokan jönnek dolgozni külföldről, nem jellemző, hogy a régebben ott lévők fenntartásokkal fogadnák az újonnan érkezőket. Az a lényeg, hogy mit tudsz. Előny, hogy Los Angelesben több lehetőséghez juthatnak a fiatalok, mivel nagyobb „a piac”.

Ezek szerint nem a nagy sztárokra figyelt. Mégis, konkrétan mivel kezdte új életét Kaliforniában?

Mindenekelőtt megpróbáltam új kapcsolatokat teremteni és fejleszteni a tudásomat. Elővettem a 3D-s szoftvereimet, jegyzeteimet, könyveimet, hogy felfrissítsem háromdimenziós tervezői ismereteimet. Az új technika, technológia valóban forradalmasíthatja a jelmeztervezői munkát. Képzeljük csak el: régen meg kellett rajzolni a terveket, modelleket, maketteket készíteni és elmagyarázni, mi, hogyan működne, látszana a filmen. Most mindez számítógépen történik, és valósághű mozgóképeken tudjuk bemutatni terveinket. Különösen kiütközik a különbség akkor, ha nem csupán könnyen elképzelhető történelmi vagy mai filmekről van szó. Például egy tudományos-fantasztikus alkotásban, amikor földön kívüli világot kell berendezni javarészt korábban még nem látott tárgyakkal, lényekkel, más a helyzet.

Hogyan lesz film egy jó ötletből?

Minden eset más. A legjobb az lenne, ha egy színvonalas forgatókönyv mellé kiváló rendező, főszereplő és rengeteg pénz társulna, egyebek mellett. De ez nagyon ritka. Nem árulok el titkot, hogy a hollywoodi filmes műhelyek tele vannak jobbnál jobb forgatókönyvekkel, ám a legkülönbözőbb okok miatt csak kis részük jut kameraközelbe. Pár éve nyilvános lista is készül a porosodó elképzelésekről, előfordult már, hogy később díjesőt, rekordbevételt hozott egy-egy itt szereplő filmterv. Például a „Gettómilliomos”, sőt az „Egek ura” előtt is nehezen nyílt meg a lehetőség. Jó szimat, megérzés kell, hogy egy-két év múlva miből lehet sláger. Fontosak a húzónevek is – rendezők, szereplők –, akik vonzzák a nézőket.

Beavatna saját műhelytitkaiba is? Mivel foglalkozik mostanában?

Legutóbb Lisa Joy rendező új filmjéhez készítettem terveket. Lisa Joy amerikai forgatókönyvíró, rendező és tv-producer, a „Westworld” című sikeres vadnyugati sci-fi egyik epizódjának rende­zőjeként robbant be a köztudatba 2016-ban. Amin most dolgozik, a „Reminiscence” (Visszaemlékezés) lesz az első önálló mozifilmje. A részletekről értelemszerűen nem mondhatok sokat, tartalmát tekintve magvas mondanivalója lesz a múltról, a jelenről és a jövőről is. Aktualitását a globális felmelegedés adja, egy, a tenger által elöntött város történetét foglalja keretbe. Az amerikai filmes sajtó persze már megszellőztette, hogy a főszereplők nagy sztárok: Hugh Jackman és Rebecca Ferguson. Ősszel indulnak a felvételek, jövőre bemutató lehet.

Feltételezem, minden korábbi munkája érdekes volt, mégis: melyek állnak szívéhez legközelebb?

Valóban nem dolgoztam olyan filmen, amit nem szerettem. Különösen kedvelem a „Rómeó és Júlia” 2013-as feldolgozását, amelyben asszisztensként rám bízták több színész és a nagy létszámú statisztasereg jelmezeinek elkészíttetését. Ez örömömre itthon történt; köszönhetően a budapesti szabászok, varrónők film­világban megszerzett jó hírének. Több száz reneszánsz öltözetet vittünk a forgatások helyszínére, Rómába, Mantovába, Veronába. Óriási élmény volt! Már részben Los Angeles-i életemhez köt egy tavalyi munka, amely ősi hiedelmeket, népmeséket dolgoz fel. „A gonosz természetrajza” nyolc kisfilmből áll, mindegyik egy ország népmeséjére alapozódik, valójában egy horrorra hangolt filmantológia. A Magyarországon forgatott epizód Peter Strickland produkciója, látványvilága nagyon szép. A hazai folklór egy kevéssé ismert története, „A királylány és az átok” elevenedik meg benne, ennek voltam a jelmeztervezője. A világpremier Amerikában, Texasban volt. Peter Strickland brit filmrendező-forgatókönyvírót a hazai filmbarátok jól ismerik, sokat dolgozik Magyarországon, kialakult körülötte egy magyar stáb is. Én most dolgoztam vele először, és igazán jó tapasztalatokat szereztem. Rengeteg ötlete van, de hagyja érvényesülni alkotótársait is.

Hogyan választotta tizen­évesként éppen a jelmeztervezést?

A művészet szeretetét édesapámtól, dr. Pintér Nándortól örököltem. A „Művészetiben” ért a nagybetűs szerencse: Gyarmathy Ágnes, a Móricz Zsigmond Színház díszlettervezője volt a szaktanárom, aki a szakmában Szabó István Oscar-díjas „Mephisto”-ja jelmeztervezőjeként szerzett hírnevet. Asszisztensének hívott – és ezzel eldöntötte további életem.

Mikor járt utoljára Nyíregyházán?

Régen, mivel Budapest, Róma, London, Los Angeles között ingázom. Édesanyám, dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes is évek óta Budapesten él, nincs miért menjek. De most tervezzük a húszéves érettségi találkozót, bárhol leszek is akkor, visszajövök régi iskolámba. Alig várom!

Pintér Anina jelmeztervező

Született: Nyíregyházán, 1980-ban. Érettségi: Művészeti Szakközépiskola, Nyíregyháza (1998). Tanulmányok: Képzőművészeti Egyetem, Budapest (1999–2002); Accademia di Belle Arti di Roma (2002–2007); Scuola Nazionale di Cinema (SNC, Róma, 2005–2007). Filmográfiája szerint mintegy negyven műben részes: filmek, tv-filmek, sorozatok, mint például a Rómeó és Júlia, A beavatott, a Boszorkányvadászat, A holló, a Hallucinaut, a Jupiter felemelkedése, a legutóbbi időben a Monolith, a Year Million, az angol–magyar koprodukcióban készült nyolcrészes filmantológia (The Field Guide to Evil) magyar epizódjának feldolgozása (A királylány és az átok). Férje: Theo Green filmzeneszerző (Blade Runner 2049, The Gambler, House at the End of the Street). További részletek a művész honlapján: https://www.aninapinter.com/