Óraátállítás: Eleinte nehezen indul majd a reggel

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Van, akinek elég 7 nap, de van, aki csak 14 nap múlva tudja átállítani a biológiai óráját.

Vasárnap már a nyári időszámítás szerint ébredünk, hétfőn pedig sokan érezzük majd magunkat fáradtnak, bágyadtnak az óraátállítás miatt. De vajon jót tesz-e szervezetünknek, hogy évente kétszer megváltoztatjuk a felkelés és elalvás időpontját? Kérdésünkre dr. Kázár Ágnes háziorvostól kaptunk választ.

Megterhelést jelent

Az emberek napi életritmusa a bioritmus, ami az életfolyamatok ciklikus működését jelenti, ezek a testhőmérséklet, a szénhidrát-háztartás, a légzés, a keringés, az alvás és ébrenlét. Ez a ritmus évezredeken át természetes módon alakult és alkalmazkodott az élőhely földrajzi környezetéhez. Ha mesterségesen beavatkozunk, akkor az természetesen megzavarja a bioritmusunkat. Ha a hormonális szabályozás (melatonin és a glukokortikoidok) felborul vagy felborítjuk, az hatással van a szívműködésre, a vérnyomásra, az emésztésünkre, a koncentrálóképességünkre, valamint az alvás-ébrenlét ritmusunkra. Ennek következtében levertek, fáradtak, dekoncentráltak, lehangoltak vagy éppen ingerültek leszünk.

– Az óraátállítás tehát megváltoztatja a cirkadián (napi biológiai óra) ritmust. Korábban ébredve szervezetünk élettani folyamatai még „alszanak”, amikor elindulunk otthonról és a lefekvés idejében „éberek”, nehezítve ezzel az elalvást. Ha megszoktuk, hogy reggel 7 óra az ébredés ideje, de az átállítás miatt most 6-kor kell kelnünk, akkor még nem indulnak be azok az élettani folyamatok, amelyek abban segítik az embert, hogy felébredjen, felkészüljön a napra, koncentrált, összeszedett és hatékony legyen. Az esti órákban pedig aktivitásunk miatt kitolódik az elalvás ideje, felületes lesz az alvásunk. Amikor az úgynevezett nyári időszámításra térünk át, és egy órával rövidebbet alszunk, az mindenki számára megterhelést jelent. A csecsemőkre, kisgyerekekre, az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre ilyenkor jobban oda kell figyelnünk. Régóta foglalkoztatja az embereket az idő­átállítás, és ma már többen kampányolnak ellene, mert jellemző ezen időszak alatt az agyi és szívinfarktusok számának növekedése, depressziós epizódok kialakulása és a közlekedési balesetek számának növekedése – sorolta a háziorvos.

Hozzátette: az óraátállításnak azonban vannak előnyei is, miután alkalmazkodtunk hozzá. Mivel az ébrenlétünk és aktivitásunk a világos órákhoz igazodik, hatékonyabbak leszünk a munkánkban és a szabadidőnk eltöltésében. Ez jótékony módon járul hozzá a pozitív életérzésünkhöz.

Mozgással kezdjünk!

– A tapasztalatok szerint komolyabb problémákat az arra érzékenyeknél okoz az óraátállítás. Általában 7 nap kell a bioritmusunk átállásához, de van, akinek 14 nap is szükséges. A nyári időszámítás kezdete sajnos egybeesik a tavaszi fáradtsággal jellemzett időszakkal. Azt javasoljuk, hogy az érzékenyek készüljenek fel az óraátállításra! A kulcs a fokozatosság.

Az ébredés időpontját kezdjük egy kicsit előrébb hozni, már az átállítás időpontja előtt 7-10 nappal. A napirendünket is érdemes fokozatosan megváltoztatni. Ez különösen a kisgyermekes családokban fontos, ahol az étkezés és alvás meghatározott időpontokban történik. Kezdjük reggeli aktivitással a napot! Tavasszal már ki lehet menni a szabadba futni, sétálni vagy edzeni. A friss levegőn történő mozgás pozitív fizikális és mentális hatásokkal jár. Késő este ne fogyasszunk nehéz ételeket, a vacsora legyen könnyű és vitamindús, de ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre is. Ha nem tudunk elaludni, ne nyúljunk rögtön nyugtatókhoz, altatókhoz, hanem először próbáljuk ki a gyógyteákat és a gyógynövényekből készült gyógyszereket. Ha autóvezetés vagy nagy odafigyelést igénylő, veszélyes munkavégzés közben elbágyadunk, álljunk meg 10-15 percre. Egy kis mozgás, séta a friss levegőn, étkezés vagy folyadék fogyasztás biztos, hogy jót tesz. Csak jó közérzet mellett induljunk tovább! – tanácsolta dr. Kázár Ágnes.

Hegyi Erika

[related-post post_id="4187893"]

[related-post post_id="4187909"]