Tunya nemzet a magyar

Jelentősen csökken a lakosság által aktív sporttevékenységre fordított idő, valamint azok száma is, akik hajlandóak a testmozgásra – derül ki a GfK Hungária, valamint a GfK nemzetközi kutatási eredményeiből. Jelentős arányban csak a legfiatalabb korosztályokban találhatunk rendszeresen sportolókat, és már a fiatal középkorúak körében is rendkívül alacsony a mozgás iránti igény. A sportolásra a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti, hiszen egyre többen töltik szabadidejüket a képernyő előtt.

Gyakran halljuk a médiából, hogy nem sportolunk eleget. Ezt vetik szemünkre orvosaink is, sőt a politikusok is egyre gyakrabban hangoztatják sportkultúránk hanyatlásával kapcsolatos nézeteiket. Egyre több sportpályát láthatunk megszűnni, egyre kevesebb újat láthatunk átadni és a lakosság egészségügyi állapotát leíró mutatókat tekintve messze elmaradunk a fejlett országoktól. Vajon mennyire okolhatóak mindezekért a lakosság sportolási szokásai és mennyire tekinthető magyarnak ez a jelenség?
Nemzetközi viszonylatban – 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva – a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adatihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog, habár régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással –derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.

„Ezen adatok tükrében feltehetnénk a kérdést, hogy akkor mégis, mi itt a probléma? A válaszhoz az alábbi két tendenciát érdemes figyelembe venni: az elmúlt tíz évben rendkívüli gyorsasággal kezdett el csökkenni a lakosság sportolási kedve, másrészt, hogy az aktív sporttevékenységet folytatók aránya a közoktatásból kikerülők között rohamosan csökken” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16 százalékra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen (legalább havonta többször) sportolók részaránya.
Számos tényező befolyásolja azt, hogy milyen gyakorisággal sportol valaki. A sporttevékenység leginkább az életkor és az ezzel szoros összefüggésben lévő gazdasági aktivitás függvénye. Megállapítható, hogy a sportolási statisztikákhoz jelentős mértékben a tanulók (és egyben 18 éven aluliak) járulnak hozzá, míg a 60 év feletti korosztályban a legritkább a sportoló nyugdíjasok előfordulása.

A sporttevékenység rendszerességét mindenképpen befolyásolja a lakóhelyünk természete, illetve az iskolai végzettségünk is. A városokban élők hajlamosabbak testmozgást végezni, mint a vidékiek, és hasonlóképpen a magasabb iskolai végzettségűek körében is elterjedtebb a rendszeres edzés.
„A csökkenő sportolási aktivitásunk mögött többféle ok húzódik meg. A szabadidő-eltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni tevékenységek” – tette hozzá Bacher János.
A sporteseményre járás gyakorisága viszont kisebb mértékben csökkent, mint a sportolás gyakorisága. Közel annyian hajlamosak nézőként sporteseményen megjelenni, mint ahányan tíz évvel ezelőtt tették ugyanezt. A sporteseményekre a sztereotípiáknak megfelelően főleg a férfiak járnak. Több, mint háromszor annyi férfi tekinthető rendszeres meccsre járónak, mint ahány hölgy.

Érdekes, hogy ellentétben a televíziókban elérhető sportkínálat bővülésével, a lakosság sportközvetítések iránti érdeklődése inkább csökkenő tendenciát mutat az elmúlt egy évtized távlatából.
Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett szokott sport témájú számítógépes játékokkal játszani. A 15–17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik honfitársunk érdeklődik a  sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.
Forrás: GfK Hungária