Ebadó: legyen? Ne legyen?

Miskolc - Megoszlanak a vélemények az ebrendészeti hozzájárulásról.

Nagy vihart kavart az elmúlt napokban a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénymódosítási javaslat, amely az állatvédelmi törvény számos részére kitért volna. Ezek között az ebtartásra is, érintve az úgynevezett ebrendészeti hozzájárulást. Nagy felháborodás kísérte a több médiumban újdonságként tálalt tételt, amelyet az ebtartás céljától és körülményeitől, az ebtartó szociális helyzetétől függően állapíthatnak meg, de kutyánként nem haladhatja meg a hatezer, veszélyes eb esetén a húszezer forintot. A Földművelésügyi Minisztérium végül közleményben jelezte: visszavonják a törvényjavaslatot átdolgozásra, mivel „alkalmat ad a szándékos félremagyarázásra”.

Már létezik

Az ebrendészeti hozzájárulás nem újdonság, hanem létező, az állatvédő szervezetek pedig egyet is értenek vele. A hozzájárulást ugyanis egy 2011-ben megszavazott és 2012 óta életben lévő módosítás már bevezette, igaz az azóta eltelt öt évben mindössze 17 település használja ki a lehetőséget.

Pedig sokkal többnek kellene ilyen bátornak lennie, méghozzá pontosan az ebek érdekében – mondta megkeresésünkre Kisfalvi Nyina, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány elnöke.

– A kutyatartásnak vannak költségei, amelyek nem merülnek ki az etetésével, gondozásával. Egy eb környezeti terhet is jelent, ha elcsatangol, megmar valakit, be kell fogni egy kóbor állatot, akkor a hatóságokat hívja mindenki, ennek költsége van. A nagynénémnek 1980-ban is kellett a foxija után ebadót fizetnie, nem újdonságról beszélünk – magyarázza.

Kitért arra is, hogy hasonlóan népszerűtlen volt a mikrochipes megjelölés bevezetése, ami azóta bizonyította a létjogosultságát. Ha pedig az önkormányzatok élnének a lehetőséggel és bevezetnék a hozzájárulást, az megakadályozhatná a felesleges szaporulatot és akár megmenthetné kutyák életét.

– Nem kell annak a kutyatartónak fizetnie, aki ivartalanítja az ebet. Ez hosszú távon rábírhatná a gazdikat a beavatkozásra és véleményem szerint elég rövid idő alatt csökkenne az utcára kerülő, kóbor állatok száma. Ugyanakkor az ivarérés előtt ivartalanított kutyusoknál 50–60 százalékkal csökken az ivarszervekhez kapcsolódó és a daganatos betegségek kialakulásának a kockázata, így kevesebb beteg kutya pusztulna el – mondja Kisfalvi Nyina, hozzátéve, a beszedett összeget persze jó lenne átláthatóan visszaforgatni az állatvédelembe.

Nem aktuális

Nem tartja viszont aktuálisnak az ebrendészeti hozzájárulás bevezetését a településeken Üveges Gábor, Hernádszent­andrás polgármestere, mivel szerinte lenne még tennivaló előtte. Véleménye szerint ott működik rendben az ebtartás, ahol a hatóság és a civil szervezetek is teszik a dolgukat, a civilek szerepe pedig kiemelten fontos, ám a tervezett törvénymódosítás „margóra állította volna őket”.

– Fel sem merült, hogy nálunk bevezessük a hozzájárulást, noha néhány éve már komoly és részletes összeírást végzünk, fényképpel dokumentálva az ebeket, ami szerintem az alapja a jól működő rendszernek – mondja. Hozzáteszi, a felelős állattartásra kell ösztönözni az embereket, ehhez szemléletformálás, megfelelő tájékoztatás, programok kellenek. A törvényi keretek megvannak, de be is kellene tartani őket, így például szükség lenne néhány példás ítéletre, intézkedésre az állatkínzásos, nem megfelelő állattartásos ügyekben.

– Ha a meglévő törvényeket már megfelelően megtöltöttük tartalommal, akkor lehet árnyalni olyan intézkedésekkel, mint a hozzájárulás bevezetése. Kiemelten fontosnak tartanám az államilag támogatott ivartalanításokat, nyugati példák is bizonyítják, hogy ennek hatalmas szerepe van a kóbor állatok számának csökkentésében – tette hozzá a polgármester.

ÉM-HI