Egyperces

2012.02.20. 17:08

A világ legnagyobb fogazott szárnyas gyíkját azonosították

London, 2012. február 20., hétfő (MTI) - A világ legnagyobb fogazott szárnyas gyíkját azonosították brit paleontológusok, akik a leletről a Cretaceous Research című folyóiratban jelentetik meg tanulmányukat.

London, 2012. február 20., hétfő (MTI) - A világ legnagyobb fogazott szárnyas gyíkját azonosították brit paleontológusok, akik a leletről a Cretaceous Research című folyóiratban jelentetik meg tanulmányukat.  

David Martill, a Portsmouth-i Egyetem professzora és David Unwin, a Leicesteri Egyetem paleontológusa a Londoni Természettudományi Múzeum őskövületeit vizsgálva fedezték fel a töredékes állapotban fennmaradt fosszíliát. A százmillió éves lelet Cambridgeshire grófságban, a Cambridge Greensand kora kréta időszaki kőzeteiből került elő - olvasható a Discovery news (http://news.discovery.com) hírei között.

Százmillió évvel ezelőtt a mai Cambridgeshire grófság területét tenger borította, déli részén, London helyén viszont egy trópusi éghajlatú sziget emelkedett, amelynek igen gazdag volt az élővilága. Dinoszauruszok, krokodilok, teknősök éltek itt, a vizeket halak és tengeri hüllők - ichthioszauruszok, plezioszauruszok népesítették be.

A Coloborhynchus capito szárnyfesztávolsága elérhette a hét métert. Állkapcsában hatalmas fogak sorakoztak - alul-felül két-két 7,6 centiméteres fog volt, a hátsók hossza pedig meghaladta a 10 centimétert.

"Amikor a Coloborhynchus capito összezárta állkapcsait, a fogak egymásba +kapcsolódtak+" - magyarázta David Martill, aki szerint az erőteljes fogazat nemcsak halfogásra, hanem az ellenség elrettentésére is szolgált.

Darren Naish, a Southhamptoni Egyetem paleozoológusa, aki nem volt részese a kutatásnak, arra mutatott rá, hogy a Pterosauria-család korai képviselői, a fogakkal rendelkező szárnyas gyíkok is nagy testméretekre tehettek szert. Az egyik legnagyobb szárnyas gyík az utolsó pteroszauruszok közé tartozó Quetzalcoatlus volt, amelynek szárnyfesztávolsága elérhette a 12-15 métert.

"A fogakkal rendelkező Ornithocheirus hüllők nagy testméreteket ölthettek, de nem akkorákat, mint a később élt fogatlanok" - emelte ki Naish, aki szerint lehetett valamiféle "üvegplafon", amely meggátolta, hogy a Pterosauria-család korai, fogakkal rendelkező fajai rendkívüli testméretre tegyenek szert

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!