Rovar nagyságú drónokat fejleszt az amerikai haderő

By Olajos Katalin
Rovar nagyságú drónokat fejleszt az amerikai haderő
Washington  (MTI) – A légi háborút forradalmian megváltoztató eszközök, madár és rovar nagyságú drónok kifejlesztésén dolgoznak az amerikai haderő mérnökei – közölte hétfői számában a The New York Times.

A pilóta nélküli gépek, vagyis drónok ma is kulcsszerepet játszanak a hadviselésben, például a tálib felkelők ellen Pakisztánban végrehajtott csapásokban és az afganisztáni légi felderítésben. Az egyre többre képes, s ugyanakkor folyamatosan zsugorodó drónok új generációjának tervezői azt tanulmányozzák, hogy a sólymok vagy molylepkék mozgásának utánzásával hogyan tudnák elleplezni a szerkezeteket az avatatlan tekintet elől. Mivel a rovarok repülése könnyebben modellezhető a madarakénál, a csapkodó szárnyú szerkezetek fejlesztése elsősorban az ízeltlábúak imitálásának  irányába fognak haladni.
    A 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta a drónok világában a Cessna kisrepülőgép méreteihez fogható Predatorok uralták el az eget. A Pentagon – vagyis az összes fegyvernem – a tíz évvel ezelőtti ötvenhez képest jelenleg 7 ezer pilóta nélküli repülővel rendelkezik, s ezek alkalmazása a jövőben egyre hangsúlyosabbá válik. Ezen belül az amerikai légierő azt tervezi, hogy a következő miközben csökkenti repülőgépeinek számát, a drónállományát megnégyszerezi; ezek száma eléri az 536-ot. A fegyvernem csak az idén 350 távirányító pilótát képez ki. 

2030-tól jönnek a  kémlegyek

    A Pentagon a jövő évre 5 milliárd dollárt kér a kongresszustól drónokra, s azt tervezi, hogy 2030-ban már kamerával-szenzorokkal felszerelt “kémlegyekkel” fürkészi ki az ellenséget, a nukleáris fegyvereket, vagy a romok alá szorult áldozatokat.
    A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a denevérszárnyú, RQ-170 Sentinel elnevezésű drónnal végzett videó-megfigyelést Oszama bin Laden pakisztáni búvóhelye felett. A szerkezet a Kandahári Fenevad nevet kapta. Pakisztán törzsi területein amerikai pilóta nélküli repülők 2006 óta több mint 1900 felkelővel végeztek, de a Pentagon és a CIA vetett be drónokat Líbiában és Jemenben is. Pilóta nélküli gépeket használtak az észak-koreai nukleáris létesítmények és a meghibásodott japán atomerőművek megfigyelésére is.
    Februárban az AeroVironment nevű cég bemutatta a kolibri-drón prototípusát, amelyet az amerikai katonai kutatásokat irányító DARPA ügynökség megbízásából fejlesztett ki. A szerkezet óránként 18 kilométeres sebességgel repül, s képes akár egy ablakpárkányra is leszállni.
    A New York és Washington elleni terrortámadások óta az amerikai légierő 32-szeresére növelte a légi megfigyelések számát, elsősorban a drónokra támaszkodva. A fegyvernem szakértőinek ma napi 1500 órányi videó-felvételt és mintegy 1500 fotót kell elemezniük.
    A dróntechnika alkalmazásának, úgy tűnik, egyelőre a véges emberi elemzőkészség szab határt. Az egykamerás modellek helyét a több kamerás,  akár egyszerre egy egész várost megfigyelni képes Gorgon Stare (gorgói pillantás) technológia veszi át. Amíg a mai drónok egyenként még “csak” 19 elemzőt látnak el munkával, egy-egy  sokszemű repülő adatainak kiértékelésére kétezer emberre  lesz szükség.
    Bírálóik szerint a drónok, mivel alkalmazásuk révén csökken amerikai emberveszteség, könnyen újabb háborúkba sodorhatják bele Amerikát.
– Pogár Demeter, az MTI tudósítója –



.
BOON.HU






hirdetés