Survivor - A zűrös miskolci srác megszelídült

Budapest, Miskolc - Egri Zoltán, a Survivor játékosa ma is miskolcinak tartja magát.

Bár már évek óta a fővárosban él, igazából mindig miskolcinak vallja magát a most az RTL Klubon futó Survivor nemrég kiesett versenyzője, Egri Zoltán.

El Camino

– Viszonylag karriercentrikus embernek tartom magam – mondja Egri Zoltán. – Néhány hónappal ezelőtt megcsömörlöttem az akkori munkahelyemtől és felmondtam. Volt egy pár hónapom, amikor nem igazán tudtam mit kezdeni magammal, kerestem az utamat. A barátnőm látta meg a felhívást és megkérdezte, miért nem kapcsolom a kettőt össze, a műsorban talán választ kapok néhány kérdésre. Először elvetettem, de utána beláttam, talán a Survivor tényleg segíthetne nekem. Azt már az első beszélgetéseken tudatosították, ez nem egy celebgyár. Ami igazán meghozta a kedvemet, az az volt, hogy ebben a műsorban nem érintenek meg a 21. század dolgai: elveszik a mobiltelefonodat, nem találkozol a pénzzel, az élelmed egy részét magadnak kell megszerezned. A castingokat teljesen poénra vettem, nem igazán hittem abban, hogy átmegyek a szűrőkön. Az első után azonban hívtak a másodikra és így tovább. Nem nyerni mentem, ez volt az én El Caminóm.

Átértékelődések

Általában az elvárások ritkán esnek egybe a beteljesülésekkel.

– Azt kaptam a Survivortől, amit vártam. Nem lett a szívem ügye a játék, ezért nem is volt esélyem a győzelemre, de amiért mentem, azt megkaptam. Alaposan átértékelődtek bennem a dolgok. Olyan tulajdonságok jöttek elő belőlem, amelyekről korábban nem is tudtam. Nem hittem magamról, hogy megérintenek a mély érzelmek, és hogy ezeket meg is tudom élni. Korábban úgy gondoltam, az emberi kapcsolatok függővé tesznek, inkább hátráltatnak, mintsem előre visznek. Korábban gyakran idegesített például, hogy az édesanyám kétnaponta felhívott és el kellett mondanom, mi történt velem, vagy ahogy a barátnőm közeledett hozzám. Tíz-tizenöt nap után azonban mindez elkezdett nagyon hiányozni, hogy beszélhessek az anyukámmal, hogy a barátnőm hozzám bújjon. Korábban ezeket igyekeztem elfojtani magamban, most már nem teszem. Könnyebb így. Sokkal. A műsorban ez volt a legnehezebb, nem a fizikai megterhelés. Meg a többiekkel való együttélés.

Miskolciság

Egri Zoltán 20 éves koráig élt Miskolcon, amit a mai napig meghatározónak tart az életében.

– Miskolcon nőttem fel. Egyke gyerekként, jó anyagi körülmények között. Jégkorongoztam a Jegesmedvéknél, a Berzeviczybe jártam, középiskolásként eléggé ismert alakja voltam a városnak. Királynak éreztem magam, nem kerültem el a zűrös ügyeket, a verekedéseket. Tizenhárom helyen vagyok összevarrva. 16 éves koromig túlsúlyos voltam, akkor ledobtam magamról 30 kilót, és elkezdtek felfigyelni rám a lányok. Úgy éreztem, itt az idő kamatostól visszaadni mindazt, amit addig az élet elvett tőlem. Nagyon rossz irányba tartottam. Aztán elkerültem Budapestre, és pillanatok alatt rádöbbentem, itt senki nem ismer, itt senki nem tart királynak. Ez alaposan visszavett az akkori nagy arcomból. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a Survivorben egy szerény személyiséget tudtam hozni. Mondjuk ebben volt nem kevés tudatosság is. Alapvetően megmaradtam miskolcinak. Onnan hoztam magammal a talpraesettségemet, az egocentrizmusomat. Ezek a tulajdonságok most is megvannak bennem, de már tudom kezelni, ebben is segített a játék.

ÉM-BG

[related-post post_id="3631528"]